Tartományi képviselőházi rendelet a nemek egyenjogúságáról

(Vajdaság AT Hivatalos Lapja, 14/2004. és 18/2009. szám)

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. szakasz

Ez a határozat szabályozza a nők és férfiak egyenjogúságának megvalósítását, jogszabályok meghozatalát és külön intézkedések foganatosítását a nemi alapon történő közvetlen és közvetett megkülönböztetés megakadályozására és mindkét nem jogainak megvalósításához egyenlő lehetőségek megteremtésére a tartományi szervekben és a Tartomány által alapított intézményekben, továbbá azokban a közszolgálatokban és közvállalatokban, amelyek eszközeit a Tartomány jogosan használja (a továbbiakban: tartományi szervek).

A tartományi szervek kötelesek tiszteletben tartani és biztosítani a nők és férfiak egyenjogúságát.

2. szakasz

A nemi alapon való megkülönböztetés e határozat értelmében mindennemű jogi vagy fizikai, közvetlen vagy közvetett megkülönböztetés, előnyben részesítés, kizárás vagy korlátozás, amelynek a célja, vagy következménye az egyénnek nehézségeket okoznak, veszélyeztetik, lehetetlenné teszik vagy akadályozzák az elismerést, az élvezetet vagy az emberi jogok megvalósítását a politikában, oktatásban, művelődésben, közgazdaságban, a szociális téren, a sportban, a polgárjogi vagy más területeken.

A megkülönböztetés lehet közvetlen vagy közvetett.

A nemi alapon való közvetlen megkülönböztetés akkor következik be, amikor egy személy tekintetében kedvezőtlenül járnak, vagy járnának el, mint ahogy a másik nemű személyhez viszonyulnak vagy viszonyulnának ugyanabban a helyzetben.

A közvetett megkülönböztetés akkor jön létre, amikor egy mindenkire egyaránt vonatkozó, látszólagosan semleges jogszabály, mérce vagy gyakorlat, amely, kedvezőtlen helyzetbe hozza valamelyik nemet a másik nemhez viszonyítva, éspedig:

• olyan indokolatlan kötelezettségek és feltételek kitűzése az ellenkező nem számára, amelyeket a megkülönböztetett egyén neménél fogva nem teljesíthet vagy pedig csak jelentős nehézségekkel teljesíthet;
• indokolatlanul kedvezőbb helyzet kialakítása egy bizonyos nem részére, vagy annak előnybe juttatása a megkülönböztetettel szemben;
• a megkülönböztetett nyilvánvaló megalázása kizárólag vagy főleg a bizonyos nemhez való tartozása miatt.

3. szakasz

Nemi alapon való megkülönböztetésnek nem tekintendőek azok a jogszabályok, határozatok, kritériumok vagy a gyakorlat, amelyek a nők és a férfiak közötti egyenlőtlenség elhárítása céljából jöttek létre, annak érdekében, hogy mindkét fél teljesen egyenjogú legyen, valamint hogy a nők tényleges egyenlőtlenségét elhárítsák.

Az egyenlő jogok és kötelezettségek elvének megsértésére nem irányulnak azok a jogszabályok és határozatok, amelyeket a nők és a férfiak teljes egyenjogúságának, valamint a bizonyos nemhez való tartozás alapján történő egyenlőtlenség és megkülönböztetés elhárításának érdekében hoztak meg.

4. szakasz

Azok a fogalmak, amelyek ebben a határozatban hímnemben jelennek meg, ugyanúgy vonatkoznak a női nemre is.

A határozat szerint a fogalmak értelmezése:

genus: a nő és a férfi társadalmilag kialakított szerepe a köz- és magánéletben, amely kifejezésre juttatja a meghatározott nemhez való biológiai hovatartozást a társadalom keretében;

nem: bizonyos személy valamely nemhez való biológiai hovatartozása;

különböző bánásmód: olyan eljárás, amely indokolatlanul előnyben részesíti az egyik nemet a másik nemmel szemben;

egyenlő lehetőségek: a nők és férfiak emberi jogainak tiszteletben tartása és alkalmazása;

nemi alapon történő erőszak: bármilyen cselekedet, amely fizikai, pszichikai vagy szexuális szenvedést, vagy pedig gazdasági kárt okoz, valamint olyan cselekedettel való fenyegetés, amely komolyan korlátozza a személyeket, hogy élvezzék a nemek egyenlőségi elvén alapuló jogaikat és szabadságukat a közéletben és a magánéletben;

háborgatás: a nemmel kapcsolatos viselkedés, amelynek célja és eredménye a személy méltóságának és tekintélyének megrontása, vagy megfélemlítő, fenyegető stb. helyzet kialakítása;

szexuális zaklatás: minden olyan szexuális jellegű viselkedés, amely szavakkal, cselekményekkel vagy pszichikai tevékenység által a személy tekintélyének rontását okozza, vagy megfélemlítő, megalázó, fenyegető vagy hasonló állapotot vált ki és a másik nemhez való tartozás vagy másmilyen szexuális beállítottság motivációja és amely a megkárosult személynél fizikai, verbális, szuggesztív vagy hasonló viselkedést jelent.

II. OKTATÁS ÉS MŰVELŐDÉS

5. szakasz

A tartomány által alapított oktatási és művelődési intézmények határozataikban, okmányaikban és eljárásaikban kötelesek kizárni a nemi alapon történő megkülönböztetést, de kiváltképpen az alábbi esetekben:

• az intézetbe való felvételkor és elutasításakor;
• az oktatásból, tudományos munkából vagy szakmai továbbképzésből való kizárás esetén;
• a szolgáltatások és kedvezményben részesítések módjában;
• a tájékoztatásban;
• a tudás és az elért eredmények értékelésének osztályozásánál;
• a választások vagy a rangok megszerzésének feltételeiből, a szakmai irányításból, a szakmai továbbképzés vagy oklevél megszerzésénél;
• a gyorsabb előrehaladásnak feltételeiben.

6. szakasz

Az alapfokú és középfokú oktatási tervek és programok véleményezésének eljárásában az oktatással megbízott tartományi igazgatási szerv konzultál a nemi egyenjogúság megvalósításával megbízott tartományi igazgatási szervvel.

7. szakasz

A tartomány által alapított tudományos és művelődési intézmények igazgatóbizottsági és felügyelő bizottsági tagjainak kinevezésekor a javaslattevő köteles biztosítani azt, hogy a tagság legalább 30%-a a kevésbé képviselt nemhez tartozó legyen.

8. szakasz

A tartomány által alapított alapok nem tehetnek nemi megkülönböztetést a következő esetekben:

• a munkahelyi besorolásról szóló okmányok meghozatalában;
• a szervek megválasztásában és az igazgatás módjában;
• az eszközhasználók körének és elsőbbségi sorrendjének meghatározásában;
• az eszközhasználat módjában.

III. A MUNKA ÉS FOGLALKOZTATÁS

9. szakasz

A különböző nemekhez tartozó egyéneket foglalkoztató tartományi szerv, ezzel a határozattal a Szerb Köztársaság más jogszabályaival és a nemek egyenjogúságát rendszabályozó általánosan elfogadott nemzetközi szabványokkal összhangban, köteles a munkában és a munkával kapcsolatos viszonyokban egyenlő bánásmódba részesíteni valamennyi személyt.

Nem számít megkülönböztetésnek:

• külön védelmi intézkedések a nők terhessége alatt, a szüléssel kapcsolatban, a szoptatáskor és a gyermekről hét éves koráig való gondoskodás idején;
• azok a külön feltételek és munkavédelmi formák, amelyek a nőkre vonatkoznak biológiai tulajdonságaik miatt;
• egyes teendők valamely nemű egyének részéről való végzésének előírása, amikor azt az adott teendő vagy tevékenység természete megköveteli (biológiai és fizikai okokból: illemből és magánjellegénél fogva, a munka természeténél vagy helyénél fogva és egyéb objektív okokból);
• külön intézkedések, amelyek a nők nagyobb fokú foglalkoztatására, szakmai továbbképzésben való részvételére és az előrehaladásban való egyenlő lehetőségek megteremtésére irányulnak.

10. szakasz

A nemek egyenjogúságával megbízott tartományi igazgatási szerv minden harmadik év végén Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsának (a továbbiakban: Végrehajtó Tanács) jelentést tesz a nemek egyenjogúságának a tartományi szervekben való érvényesüléséről.

A nemek egyenjogúságáról szóló jelentés magába foglalja az utóbbi három évre vonatkozó adatokat, éspedig:

• a munkaerő nemi struktúráját;
• a szakmák szerint foglalkoztatottak nemi struktúráját;
• az egyes szolgálatok nemi struktúráját;
• a vezetői munkahelyeket betöltő és a munkáltató szerveiben foglalkoztatottak nemi képviseltségét;
• a nemek szerinti fizetések szintjét egyes szakmai képzettségek fokozatai keretében;
• a szakoktatásban és képzésben való nemek szerinti részvételt;
• a munkaerő-feleslegnek nyilvánított foglalkoztatottak számát a nemi struktúra alapján;
• az újból munkaviszonyba állt személyek nemi hovatartozását;
• a jobban fizetett és kevésbé fizetett teendőkre besorolt személyek nemi összetételét.

A nemek egyenjogúságára vonatkozó jelentés magába foglalja a nemek képviseltségének elemzését is, valamint azoknak a konkrét intézkedéseknek a tervét, amelyek a nemek aránytalan képviseltségének elhárítására és enyhítésére irányulnak.

11. szakasz

A tartományi szervben azonos munkakörben és azonos jelentőségű munkában foglalkoztatott nőnek és férfinak egyenlő fizetésre van joga.

Azonos jelentőségű munkának tekintendő amikor a foglalkoztatottak ugyanolyan szakmai képesítéssel rendelkeznek, azonos munkát, azonos terjedelemben, azonos bonyolultsággal és felelősséggel azonos nemű vagy összehasonlítható feltételek között végeznek.

12. szakasz

A tartományi szerv vezetője gondot visel a munkafeltételek a foglalkoztatott személy neméhez való alkalmazásáról, ha azt a tartós és biztonságos munkavégzés megköveteli.

13. szakasz

A tartományi szerv vezetője gondoskodik a foglalkoztatott munkában való vagy munkával kapcsolatos biztonságáról, a többi foglalkoztatott vagy a munkahelyiségben tartózkodó vagy a munkában részt vevő más személyek részéről történő bármilyen szexuális zaklatás szempontjából.

14. szakasz

A nemek egyenjogúságával megbízott tartományi szerv minden harmadik évben meghozza a nők foglalkoztatását és önfoglalkoztatását serkentő programot.

A szakasz értelmében önfoglalkozást űző nőnek számít aki üzletet, vállalatot vagy más profitszerző tevékenységet űző jogi személyt alapít.

A szakasz 1. bekezdésében foglalt program tartalmazza a két évnél tovább munka nélkül levő nőknek, az önellátó szülőknek, három éven aluli gyermek anyjának, valamint a munkafelesleggé nyilvánított nők foglalkoztatásának és önfoglalkoztatásának serkentésére irányuló intézkedéseket és tevékenységeket.

IV. SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM

15. szakasz

A három éven aluli gyermeket önellátóan nevelő szülő védelme érdekében, anyagi helyzete javítását illetően a tartományi szerv előirányozhat külön eszközöket.

A tartomány területén levő szociális központok létrehozhatnak olyan telefonvonalakat, amelyeken a partneri vagy családi erőszak áldozatává vált nők segítségért fordulhatnak, továbbá befogadó központokat létesíthet a családi erőszak áldozataivá vált nők számára.

16. szakasz

A lakosság egyes kategóriájának egészségvédelme, illetve a tartományban sajátságos betegségektől való védelem szempontjából külön egészségvédelmi programokkal szabályozni lehet a nők egészségvédelmét, amely különösen magában foglalja a családtervezéssel, terhességmegelőzéssel, a terhességgel és anyasággal, valamint a nőket veszélyeztető betegségek megelőzésével és gyógyításával kapcsolatos egészségügyi tanácsadást.

V. A POLITIKAI ÉS KÖZÉLET

17. szakasz

A nők és férfiak egyformán jogosultak jelen lenni a tartományi szervek szolgálataiban és tisztségeiben, egyformán végezhetnek bármilyen politikai vagy közmegbízatást.

A tartományi szerv illetékességi körében köteles külön programokat és terveket hozni a nők és férfiak egyenrangú képviseltségének javítása érdekében. Ezeknek a programoknak és terveknek összetevő része a nők és férfiak a tartományi szervekben való egyenrangú képviseltségét biztosító külön intézkedések is.

18. szakasz

A nőknek és férfiaknak azonos joguk van megkülönböztetés nélkül választani képviselőket a Képviselőházba, és hogy őket is megválasszák képviselőnek.

A Képviselőház képviselőinek megválasztásáról szóló jogszabály részletesebben szabályozza az e szakasz 1. bekezdésébe foglalt jogosultság megvalósításának módját, amely szerint a képviselői helyek legalább 30%-át a kevésbé képviselt nemnek kell elfoglalni.

19. szakasz

A nőknek és a férfiaknak joguk van egyenrangúan és megkülönböztetés nélkül képviselni a tartományt a nemzetközi együttműködésben, amely a tartomány hatáskörének keretében jön létre, joguk van képviseltetni magukat és részt venni azoknak a nemzetközi szervezeteknek és intézményeknek a munkájában, amelyeknek a tartomány is tagja.

A tartományt a nemzetközi együttműködésben, nemzetközi szervezetekben és intézményekben képviselő delegációk összetételében, a megválasztás és kinevezés alkalmával a nők és a férfiak egyenrangúan lesznek képviselve.

A delegáció összetételének legalább 30%-a kevésbé képviselt nem.

20. szakasz

A Végrehajtó Tanács a nemek egyenjogúságával megbízott tartományi szerv javaslatára a határozat végrehajtásában illetékes többi tartományi szervvel egyetemben megvitatás végett a Képviselőház elé terjeszti:

• a nők és férfiak egyenjogúságának megvalósítására irányuló határozatokat és külön intézkedéseket;
• a nők és férfiak egyenjogúságának megvalósítására irányuló akció tartományi tervét;
• a nők és férfiak a tartományban való egyenjogúságának megvalósításáról szóló jelentést, szükség esetén pedig módosítja vagy kiegészíti a nők és férfiak egyenjogúságának megvalósítására irányuló akció tartományi tervét;
• a nők és férfiak egyenjogúságának megvalósításáról szóló jelentést, meghatározza az ezzel kapcsolatos javaslatokat, majd a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlése elé terjeszti;
• a nők és férfiak egyenjogúságának megvalósítására irányuló akció tervét, meghatározza az erre irányuló javaslatokat, majd a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlése elé terjeszti.

21. szakasz

A nemek egyenjogúságával megbízott tartományi közigazgatási szerv figyelemmel kíséri a határozat alkalmazását, és felügyeletet gyakorol annak alkalmazása felett.

VI. BÜNTETŐ RENDELKEZÉSEK

22. szakasz

Az e határozat 5. és 8. szakaszaiba foglalt nemi alapon való megkülönböztetés szabálysértésért a tartomány által alapított intézmény vagy alap 5000-től 80 000 dinárig terjedő pénzbírsággal büntetendő.

A szakasz 1. bekezdésébe foglalt szabálysértésért 500-tól 20 000 dinárig terjedő pénzbírsággal büntetendő az intézmény vagy alap felelős személye.

VII. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. szakasz

Az e határozatba foglalt tevékenység pénzeléséhez az eszközöket adományok, támogatások és más források biztosítják.

24. szakasz

A tartományi szerveknek e határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül össze kell hangolni okmányaikat a rendelet rendelkezéseivel.

25. szakasz

Ez a határozat a Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapjában való közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.

Megjegyzés: A fenti határozat 2009. december 14-étől tartományi képviselőházi rendeletként alkalmazandó, a Vajdaság Autonóm Tartomány statútumának végrehajtásáról szóló tartományi képviselőházi rendelet (Vajdaság AT Hivatalos Lapja, 18/2009. szám) alapján.