Bor/Újvidék, november 5. – Juhász Bálint, Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának elnöke ma részt vett Bor városában a Radnóti Miklós halála 80. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen, és koszorút helyezett el a magyar és az európai irodalom elismert költője emlékművénél.
Radnóti Miklós a magyar líra egyik kiemelkedő alakja, akit 1944-ben Borból egy kényszermunkatáborból való menetelés közben lőttek agyon. Bori tartózkodása és az „erőltetett menet” során írt tíz verse az exhumálása után került elő egy tömegsírból, Magyarország északnyugati részén, az Abda falu felé vezető úton. E verseket Bori notesz címmel publikálták, és a második világháború alatti fasiszta bűncselekmények egyik legmegrázóbb dokumentumává váltak.
A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében Radnóti emlékművénél egy kulturális műsorral tisztelegtek, és a költő tragikus halála, valamint az általa megélt időszak iránti kegyelet jeléül egy diófát ültettek el az egykori munkatábor közelében.
A magyar nemzeti közösség nevében dr. Pásztor Bálint és Fremond Árpád szólalt fel, akik köszönetet mondtak Bor városának azért, hogy évtizedek óta ápolják és őrzik Radnóti Miklós emlékét.
„Bor polgárai évtizedek óta emlegetik őt, és úgy hívják: „a mi Miklósunknak”. Ma a szerb–magyar kapcsolatok történelmi csúcson vannak, Radnóti pedig a két nép közti megértés egyik legelső szimbóluma” – mondta Pásztor, majd hozzátette, hogy Radnóti nemcsak a 20. századi magyar, hanem az európai irodalom egyik legjelentősebb alakja is.
„Az, hogy Radnóti Bori noteszét Danilo Kiš fordította szerb nyelvre, és Aleksandar Tišma írta a könyv előszavát, már önmagában is sokat elárul arról, hogy milyen kiemelkedő egyéniségei vannak a szerbeknek és a magyaroknak” – mondta Pásztor.
A Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Fremond Árpád emlékeztetett a nagy költő tragikus sorsára, valamint azon több ezer fogolytársára, akik a Bor melletti táborban végzett nehéz munka és kínzások után az életüket vesztették a Magyarország felé tartó kényszermeneten a második világháború végén.
Aleksandar Milekić, Bor polgármestere elmondta, hogy Radnóti a boriak költője is, mivel ebben a városban 21 különböző nemzetiség él együtt, és nyitott szívű emberek alkotják a közösséget, akik együtt élték át és írták meg a közös történelmünk nehéz fejezeteit.
„Radnóti örökségül hagyta ránk a Bori noteszt, hogy emlékezzünk rá, olvassuk és mélyen elgondolkodjunk minden egyes verssorán, amit a táborban töltött nehéz időszaka alatt írt” – mondta Milekić.