Régióközi együttműködés

Vajdaság AT Képviselőházának régióközi együttműködése a régióközi kapcsolatok területébe tartozó aktivitások megvalósítása révén érvényesül, ami felöleli Vajdaság AT Képviselőháza küldöttségeinek a nemzetközi és régionális szervezetek és intézmények munkájában való részvételét, partneri kapcsolatok kialakítását és fenntartását, más államok és régiók képviseleti testületeinek meglátogatását. Vajdaság AT Képviselőházának a nemzetközi kapcsolatok területébe tartozó aktivitásainak célja a régiók közötti együttműködés előmozdítása és a kulturális és közgazdasági partnerség fejlesztésének felgyorsítása.

Vajdaság AT Képviselőházának a régióközi együttműködésre vonatkozó hatáskörét Vajdaság Autonóm Tartomány Statútuma, Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházáról szóló tartományi képviselőházi rendelet és Vajdsaág Autonóm Tartomány Képviselőházának ügyrendje szabályozza.

DUNA MENTI VÁROSOK ÉS RÉGIÓK TANÁCSADUNA MENTI VÁROSOK ÉS RÉGIÓK TANÁCSA

Vajdaság Autonóm Tartomány tagja a Duna menti községi és térségi együttműködés szervezési és politikai keretét biztosító Duna Menti Városok és Régiók Tanácsának (CoDRC), amely 2009. június 11-én alakult meg Budapesten. A CoDRC az Európai Unió Duna menti térségre vonatkozó stratégiájának cselekvési tervében (EUSDR) az Európa Bizottság stratégiai partnereként szerepel, „a Duna menti térség erősítésében: az intézményi kapacitások és az együttműködés nélkülözhetetlen erősítésében.“ A Tanácsot a németországi, ausztriai, magyarországi, horvátországi, szerbiai, romániai és bulgáriai Duna menti városok és térségek képviselőiből képezik.

A Duna Menti Városok és Régiók Tanácsának alelnöke:

Pásztor István, Vajdaság AT Képviselőházának elnöke.

AZ EURÓPAI RÉGIÓK KÖZGYŰLÉSE - AERAZ EURÓPAI RÉGIÓK KÖZGYŰLÉSE - AER

Vajdaság Autonóm Tartomány 2002 óta tagja az Európai Régiók Közgyűlésének (AER – Assembly of European Regions). Az Európai Régiók Közgyűlése Európa tágabb földrajzi területének több, mint 150 térségét fogja össze, azok érdekeit képviselve a regionális együttműködés erősítése, a tapasztalatcsere elősegítése és a regionális politikák fejlesztése révén. Az AER célja a regionális politikák kialakításának támogatása és előmozdítása a helyi, regionális, nemzeti és európai szintű hatalomgyakorlás közti szubszidiaritás és komplementaritás elve mentén, a régióközi együttműködés, a térségek európai és nemzetközi intézmények előtti érdekekképviselete, valamint a helyi és regionális hatóságok és a Térségek Bizottsága közti szoros együttműködés által.

Az AER testületei:

  • Általános Közgyűlés és Végrehajtó Bizottság;

Damir Zobenica, az AER Interregionális diplomáciával foglalkozó alelnöke (a végrehajtó bizottság tagja), Vajdaság AT Képviselőházának alelnöke;

  • Iroda – az AER politikai testülete;

tagok:

Pásztor István, Vajdaság AT Képviselőházának elnöke;

Damir Zobenica, Vajdaság AT Képviselőházának alelnöke;

  • Tematikus bizottságok a jó gyakorlat példáinak megosztására és népszerűsítésére, valamint a programok és projektek lebonyolítására.

A 3. bizottság alelnöke:

Aleksandra Đanković, Vajdaság AT Képviselőházának alelnöke

A HELYI ÉS REGIONÁLIS ÖNKORMÁNYZATOK KONGRESSZUSA

Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatainak Kongresszusát 47 ország több, mint 200 000 helyi és regionális önkormányzata képezi. A Kongresszus politikai és gyakorlati működésének fő célja a demokrácia támogatása helyi és regionális szinten Európa-szerte és a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája tiszteletben tartásának ellenőrzése az Európa Tanács tagországaiban.

Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza határozza meg a Szerb Köztársaság küldöttségének egy tagjára és annak helyettesére vonatkozó javaslatát az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának Regionális Tanácsába. A Regionális Tanács tagjára és helyettes tagjára vonatkozó javaslatot a képviselők, mint a polgárok által közvetlenül megválasztott személyek közül kell megállapítani, azzal, hogy egy jelöltnek a hatalmi többség soraiból, a másiknak pedig az ellenzék képviselőinek soraiból kell lennie, az Európa tanács kritériumai szerint.

Matija Kovač, tag
mgr. Maja Sedlarević, helyettes tag

JAVASLAT A SZERB KÖZTÁRSASÁG KÜLDÖTTSÉGÉNEK TAGJELÖLTJÉRE ÉS HELYETTES TAGJELÖLTJÉRE AZ EURÓPA TANÁCS HELYI ÉS REGIONÁLIS ÖNKÖRMÁNYZATOK REGIONÁLIS TANÁCSÁBA *

JAVASLAT A SZERB KÖZTÁRSASÁG KÜLDÖTTSÉGÉNEK TAGJELÖLTJÉRE AZ EURÓPA TANÁCS HELYI ÉS REGIONÁLIS ÖNKÖRMÁNYZATOK REGIONÁLIS TANÁCSÁBA *

 

VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY KÉPVISELŐHÁZA AZ ALÁBBI RÉGIÓKKAL ALAKÍTOTT KI EGYÜTTMŰKÖDÉST:

Vukovár-Szerém megye Vukovár-Szerém megye

Vajdaság AT (Szerb Köztársaság) és a Vukovár-Szerém Megye (Horvát Köztársaság) kölcsönös kapcsolatairól szóló, 2002. augusztus 28-án aláírt protokoll.

Bács-Kiskun Megye Közgyűlése (Magyar Köztársaság), a Vukovár-Szerém Megye (Horvát Köztársaság) és Vajdaság AT Képviselőháza (Szerb Köztáraság) közötti, 2009. július 25-én aláírt szándéknyilatkozat.

A Vukovár-Szerém Megye Horvátország legkeletibb megyéje, amely Szlavónia délkeleti és Szerémség nyugati részén helyezkedik el. A megyét fontos nemzetközi szárazföldi és folyami (Duna, Száva) útvonalakje szelik át. A megye központja Vukovár városa.

A megye négy városra és hat községre oszlik. A Vukovári-szerémségi megye területe 2.448 km². A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 204.768 lakosa volt. A Horvát Köztársaság legészakkeletibb részén helyezkedik el, a Duna és a Száva folyó között.

http://www.vusz.hr/

Felső-Ausztria  Felső-Ausztria

Vajdaság AT (Szerb Köztársaság) és Felső-Ausztria (Ausztria) tartományi porlamentje közötti, 2005. Április 25-én aláírt szándéknyilatkozat.

Felső-Ausztria egyike a kilenc osztrák szövetségi tartománynak. A tartomány fővárosa Linz. Tekintettel arra, hogy 1.408.165 lakosa van (2008), a lakosság száma alapján a harmadik osztrák tartomány, 11.981,92 km²-es területável pedig nagyság szerint a negyedik. Felső-Ausztria Alsó-Ausztria, Stájerország és Salzburg osztrák tartományokkal, valamint Németországgal és Csehországgal határos nyugaton és északon.

http://www.land-oberoesterreich.gv.at/cps/rde/xchg/ooe

Isztria megye  Isztria megye

Vajdaság AT (Szerb Köztársaság) és Isztria megye (Horvát Köztársaság) közötti, 2006. november 23-án alaáírt együttműködési megállapodás.

Isztria megye a legnyugatibb horvátországi megye, amely felöleli az Isztriai félsziget legnagyobb részét (a 3.160 négyzetkilométerből 2.820-at). A megye közigazgatási központja Pazin. Kilenc várost és harmincegy községet ölel fel, lakosainak száma 206.344.

http://www.istra-istria.hr/

Bács-Kiskun  Bács-Kiskun

Vajdaság AT Képviselőháza (Szerb Köztársaság) és Bács-Kiskun Megye Közgyűlése (Magyar Köztársaság) között 2007. október 3-án aláírt szándéknyilatkozat.

Bács-Kiskun Megye Közgyűlése (Magyar Köztársaság), a Vukovár-Szerém megye (Horvát Köztársaság) és Vajdaság AT Képviselőháza (Szerb Köztársaság) között 2009. július 25-én aláírt szándéknyilatkozat.

Bács-Kiskun Megye Közgyűlése (Magyarország) és Vajdaság AT Képviselőháza (Szerb Köztársaság) között 2013. február 27-én aláírt együttműködési protokoll.

Bács-Kiskun (megye) az Alföld és Észak-Magyarország térségének egyik megyéje, az Észak-Alföld térségének déli részében terül el.

Bács-Kiskun megyét a Duna és Tisza folyók fogják közre, Szerbiával és a magyarországi Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád, Baranya, Tolna és Fjér megyékel határos. A megye területe 8.445,15 km², és eszerint Magyarország legnagyobb megyéje. A megye székhelye Kecskemét.

http://www.kormanyhivatal.hu/hu/bacs-kiskun


Stájerország  Stájerország

Vajdaság AT (Szerb Köztársaság) és Stájerország Tartomány Képviselőháza (Ausztria) között 2009. november 24-én aláírt szándéknyilatkozat.

Stájerország egyike az Osztrák Közztársaság kilen szövetségi tartományának, amely az ország középső és délkeleti részén terül el. Stájerország fővárosa Graz, Bécs után Ausztria legnagyobb városa.

Stájerország 16.401,04 km²-es területével nagyság szerint az állam második tartománya. A 2011. évi utolsó adatok szerint Stájerország lakosságának lélekszáma meghaladja a 1,2 milliót.

http://www.verwaltung.steiermark.at/


Boszniai Szerb Köztársaság  Boszniai Szerb Köztársaság

Vajdaság AT Képviselőháza és a Boszniai Szerb Köztársaság Nemzetgyűlése közötti 2011. április 05-én aláírt szándékprotokoll.

A Boszniai Szerb Köztársaság a Bosznia-Hercegovinát alkotó két entitás egyike. A másik entitás a Bosznia-hercegovinai Föderáció. A Boszniai Szerb Köztársaság fővárosa Banjaluka, a legnagyobb gazdasági, politikai és közigazgatási központ, a Boszniai Szerb Köztársaság Kormányának és a Boszniai Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének a székhelye.

A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint a Boszniai Szerb Köztársaságnak 2005-ben 1.479.634 lakosa volt.

http://www.narodnaskupstinars.net/lat


Kirovohrad  Kirovohrad

Vajdaság AT Képviselőháza (Szerb Köztársaság) és Kirovohrad régió (Ukrán Köztársaság) között 2011. május 18-án aláírt szándéknyilatkozat.

Kirovohrad közép-ukrajnai város, és az azonos nevű régió székhelye. Kijev fővárostól kb. kétszáz ötven kilométerre délebben fekszik, Dél-Bug mellékfolyójának, az Ingulnak a völgyében.  A 2012. évi becslések szerint a városban 234.919 lakos élt.



Fehér megye  Fehér megye

Fehér megye (Romábiai) és Vajdaság AT (Szerb Köztársaság) között 2011. július 08-án aláírt jszándékprotokoll.

Fehér megye Románia középső részén, Erdély tartományban helyezkedik el. Fővárosa Gyulafehérvár.

A 2002. évi népszámlálás adatai szerint a megye területén 382.747 lakos élt, a népsűrűség 61 fő/km². A megye összterülete 6.242 km².

http://www.cjalba.ro/


Jász-Nagykun-Szolnok megye  Jász-Nagykun-Szolnok megye

Vajdaság AT Képviselőháza (Szerb Köztársaság) és Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közgyűlése között 2011. december 08-án aláírt szándéklevél.

Jász-Nagykun-Szolnok (megye) az Alföld és Észak-Magyarország térségének egyik megyéje, az Észak-Alföld térségének nyugati részében terül el.

A Tisza folyó két részre osztja ezt a megyét, amely a magyarországi Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád, Bács-Kiskun és Pest megyékkel határos. A megye területe 5.581,71 km², széhelye pedig Szolnok városa.

http://www.jnszm.hu/portal/?lang=1&f=11&p=57


Hessen  Hessen

Vajdaság AT Képviselőháza (Szerb Köztársaság) és Hessen Tartomány Parlamentje (Német SZK) közötti 2012. március 06-án aláírt közös szándéknyilatkozat.

Hessen a tizenhat német szövetségi tartomány egyike. Területe 21.110 km², lakosainak száma meghaladja a hat milliót. Hessen fővárosa Wiesbaden, a fő gazdasági központja pedig Majna-Frankfurt.

http://verwaltung.hessen.de/irj/hessen_en_Internet

 Csongrád  Csongrád

Vajdaság AT Képviselőháza (Szerb Köztársaság) és Csongrád Megye Közgyűlése (Magyarország) közötti 2013. február 27-én aláírt együttműködési protokoll.

Csongrád (megye) az Alföld és Dél-Magyarország térségének egyik megyéje, a Dél-alföldi régiónak a déli részében terül el.

A Tisza folyó két részre osztja Csongrád megyét. Ez a megye Szerbiával és Romániaával, valamint a magyarországi Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyével határos. Területe 4.262,68 km², székhelye pedig Szeged városa.

 http://www.csongrad-megye.hu/site/

 

Baden-Württemberg Tartomány  Baden-Württemberg Tartomány

Vajdaság AT Képviselőháza (Szerb Köztársaság) és Baden-Württemberg Tartomány Parlamentje (Német SZK) közötti 2014. június 25-én aláírt közös szándéknyilatkozat.

Baden-Württemberg német szövetségi állam (tartomány), amely az ország délnyugati részében terül el. 1952-ben hozták létre, Württemberg-Baden, Baden és Württemberg Hohenzollern tartományok egyesítésével. Fővárosa Stuttgart.

35.750 km²-es területével és 10,7 millió lakosával mind nagysága, mind lakosságszáma szerint a tizenhat német szövetségi tartomány közül a harmadik.

http://www.baden-wuerttemberg.de/de/startseite/

Eperjesi kerület  Eperjesi kerület

Vajdaság AT és az Eperjesi önkormányzati kerület között 2014. November 26-án aláírt együttműködési megállapodás.

Az Eperjesi régió Szlovákia nagyságrendben második régiója. Történelmi régók alkotják: az északi, központi és (részben) a déli Szepesb, a Felső- és Alsó-Sáros valamint Felső-Zemplén.

Hossza nyugat-kelet irányban 250 km, észak-dél irányban 80 km, két állammal, Lengyelországgal (360 km) és Ukrajnával (38 km), valamint három szlovákiai régióval, Kassával, Besztercebányával és Zsolnával határos.

Az Eperjesi régóban jelenleg több, mint 800.000 lakos él, ami az állam összlakosságának majdnem a 15 %-át képezi, és ez az állam negnépesebb régiója.

A régió fővárosa – Eperjes, nagyságrendben Szlovákia harmadik városa, és 91.767 lakosa van.

http://www.po-kraj.sk/en/welcome.html