Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának ügyrendje

A Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza ügyrendjének módosítására és kiegészítésére vonatkozó határozat (VAT Hivatalos Lapja, 43/13. szám) 51. szakasza alapján,

Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának Jogszabály-ügyi Bizottsága a 2013. november 27-én megtartott 19. ülésén megerősítette a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza ügyrendjének egységes szerkezetbe foglalt szövegét.  

Az ügyrend egységes szerkezetbe foglalt szövege felöleli a következőket:

1. Vajdaság AT Képviselőházának ügyrendjét (VAT Hivatalos Lapja,11/10. szám), kivéve a 231. szakaszt, amely megállapítja, hogy 2010. június 26-án Vajdaság AT Képviselőházának ügyrendje (VAT Hivatalos Lapja, 23/02., 30/04., 4/08. és 13/09. szám) hatályát vesztette és a 232. szakaszt, amely meghatározta az ügyrend hatályba lépését és  

2. Vajdaság AT Képviselőháza ügyrendjének módosításáról és kiegészítéséről szóló határozatot (VAT Hivatalos Lapja, 43/13. szám) kivéve az 51. szakaszt, amely meghatalmazza a Jogszabály-ügyi Bizottságot, hogy állapítsa meg az ügyrend egységes szerkezetbe foglalt szövegét, valamint az 52. szakaszt, amely meghatározza a határozat hatályba lépését.  

Újvidék, 2013. november 27.

        
Stevica Nazarčić, s.r.
A JOGSZABÁLY-ÜGYI BIZOTTSÁG

ELNÖKE

VAJDASÁ
G AUTONÓM TARTOMÁNY KÉPVISELŐHÁZÁNAK ÜGYRENDJE

(Vajdaság AT Hivatalos Lapja, 46/2013. szám - egységes szerkezetbe foglalt szöveg)

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. szakasz

Ez az ügyrend szabályozza Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának (a továbbiakban: Képviselőház) szervezetét és munkamódját.

2. szakasz

Az ezen ügyrendben használatos valamennyi férfinemű főnév ugyanakkor felöleli a nőnemű főneveket is.

A főneveket, amelyek a Képviselőházban betöltött hivatali pozíciókat, állásokat és tisztségeket jelölnek, az azokat betöltő személyek nemét kifejező alakban kell használni.

3. szakasz

A Képviselőház munkájában hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill betűs írás, a törvényben megállapított módon a latin betűs írás és a magyar, a szlovák, a horvát, a román és a ruszin nyelv és írásuk, Vajdaság Autonóm Tartomány statútumával (a továbbiakban: statútum), a tartományi képviselőházi rendelettel és az ezen ügyrenddel összhangban.

 

II. A KÉPVISELŐHÁZ MEGALAKULÁSA

1. A Képviselőház első ülésének összehívása

4. szakasz

A Képviselőház első ülését a Képviselőház előző összetételének elnöke a Tartományi Választási Bizottságnak a lebonyolított választásokról szóló jelentéstételétől számított három napon belül hívja össze.

Ha a Képviselőház előző összetételének elnöke az ülést  a kijelölt határidőben nem hívja össze, az ülést az előző összetétel legöregebb alelnöke a következő háromnapos határidőben hívja össze.

A Képviselőház ülésén a Képviselőház elnökének megválasztásáig az ülésen jelen levő koridős képviselő elnököl, akinek munkájában a Képviselőház titkára segít.

5. szakasz

A Képviselőház az első ülésen hitelesíti a képviselők mandátumát, megalakítja a képviselői csoportokat, megválasztja a Képviselőház elnökét és alelnökét és kinevezi a Képviselőház titkárát, de a Képviselőház munkatestületeit is megalakíthatja.

2. A képviselők mandátumának hitelesítése

6. szakasz

A képviselők jogaikat és kötelességeiket mandátumuk hitelesítésének napjától érvényesítik.

A Képviselőház a képviselők mandátumát a képviselők megválasztásáról szóló bizonylat és a Tartományi Választási Bizottságnak a lebonyolított választásokról szóló jelentése alapján hitelesíti.

A Képviselőház a képviselők mandátumának hitelesítése végett különbizottságot alakít, melynek hét tagja van.

A különbizottság összetételében biztosítani kell a politikai pártok és állampolgári csoportok javaslatára megválasztott képviselők arányos képviseltségét.

7. szakasz

A különbizottság elnökét és tagjait a Képviselőház ülésén elnöklő képviselő javasolja. A különbizottságot megválasztották, ha a jelen levő képviselők többsége megszavazta. A különbizottság munkája megszűnik, amikor a Képviselőház valamennyi képviselő mandátumát hitelesítette.

8. szakasz

A különbizottság megválasztása után azonnal megkezdi munkáját.

A különbizottság ülésen dolgozik, amelyben tagjainak többsége jelen van, és tagjai összlétszámának szavazattöbbségével dönt.

9. szakasz

A különbizottság a Tartományi Választási Bizottságnak a lebonyolított választásokról szóló jelentése alapján megállapítja, hogy a minden egyes képviselő megválasztására vonatkozó bizonylatban szerepelő adatok azonosak-e a Tartományi Választási Bizottság jelentésében szerepelő adatokkal és erről írásbeli jelentést terjeszt a Képviselőház elé, amely az alábbiakat tartalmazza:

- a minden egyes képviselő mandátumának megerősítésére vonatkozó javaslatot,

- az egyes képviselők mandátuma megerősítésének elhalasztására vonatkozó indokolt javaslatot.

A különbizottságnak az a tagja, akire vonatkozóan mandátuma megerősítésének elhalasztását javasolják, nem vehet részt a szóban forgó javaslatról való döntéshozatalban.

10. szakasz

Ha a különbizottság nem javasolta egyes képviselők mandátuma megerősítésének elhalasztását,  a Képviselőház a különbizottság jelentését teljes egészében megvitatja és elfogadja.

Ha a különbizottság jelentésében javasolta egyes képviselők mandátuma megerősítésének elhalasztását, minden egyes javaslatról külön kell szavazni.

11. szakasz

Ha a Képviselőház elhalasztja egyes képviselők mandátumának megerősítését, megbízza a Tartományi Választási Bizottságot, hogy ellenőrizze a képviselők megválasztására vonatkozó bizonylat helyénvalóságát és erről a Képviselőházat a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül tájékoztassa.

Az 1. bekezdésben említett képviselők mandátumának megerősítéséről a Képviselőház a Tartományi Választási Bizottságtól érkezett értesítés megvitatását követően fog dönteni.

Az a képviselő, akinek mandátumhitelesítését elhalasztották, jelen lehet a Képviselőház ülésén és döntéshozatali jog nélkül részt vehet a munkájában.

12. szakasz

A Képviselőház a képviselők kétharmada mandátumának megerősítésével alakul meg.

A Képviselőház megalakulásának napján az előző összetétel képviselőinek mandátuma megszűnik.

3. A képviselői csoportok megalakítása

13. szakasz

A képviselői csoportokat az ezen ügyrendben megállapított módon kell megalakítani.   

4. A Képviselőház elnökének megválasztása

14. szakasz

A Képviselőház elnökjelöltjét legalább 20 képviselőnek kell javasolnia.

A képviselő csak egy jelölt javaslásában vehet részt.

A Képviselőház elnökjelöltjére tett javaslatot az elnöklőnek írásban kell beterjeszteni.

15. szakasz

A javaslat tartalmazza a jelölt család – és utónevét, rövid életrajzát, párthovatartozását, a jelöltállító képviselőjének család – és utónevét, az indoklást és a jelölt írásbeli egyetértését.

Az elnöklő a Képviselőház elnökjelöltjére tett javaslatokat eljuttatja a képviselőknek.

A jelöltállítónak joga van a javaslatot szóban megindokolni.

16. szakasz

A Képviselőház elnökjelöltjére tett javaslatról vitát kell nyitni.

A megvitatás berekesztését követően az elnöklő megállapítja a Képviselőház elnökjelöltjeinek családnevük kezdőbetűje szerint betűrendben összeállított listáját.

17. szakasz

A Képviselőház elnökét nyilvános szavazással kell megválasztani, amennyiben a Képviselőház nem hoz döntést a titkos szavazásról.

A szavazás a nyilvános szavazással való döntéshozatalra vonatkozó ügyrendi rendelkezés szerint történik.

Ha több elnökjelöltet javasolnak, a képviselők felszólításával kell szavazni.

Ha a Képviselőház a titkos szavazás mellett dönt, akkor ez a titkos szavazással való döntéshozatalra vonatkozó ügyrendi rendelkezés szerint történik.

18. szakasz

A Képviselőház elnökének megválasztására vonatkozó szavazást az elnöklő irányítja, ebben az ülésen jelen levő két legfiatalabb képviselő és a Képviselőház titkára segít neki.

A Képviselőház elnökjelöltje nem irányíthatja a szavazást, sem nem segíthet az elnöklőnek a szavazás irányításában.

19. szakasz

A Képviselőház elnökének azt a képviselőt választják meg, aki a képviselők teljes számának szavazattöbbségét megkapta.

Ha egy jelöltet javasoltak és nem kapta meg a szükséges szavazattöbbséget, vagy két jelöltet javasoltak, de egyikük sem kapta meg a szükséges szavazattöbbséget, a választási eljárást meg kell ismételni.

Ha több jelöltet javasoltak, de egyik sem kapta meg a szükséges szavazattöbbséget, a szavazást a két legtöbb szavazatot kapott jelölttel, illetve a legtöbb és egyúttal egyenlő számú szavazatot kapott jelöltekkel megismétlik.

Ha a Képviselőház elnökét a második körben sem választják meg, a választási eljárást meg kell ismételni.

20. szakasz

A Képviselőház elnöke hivatalba iktatása előtt a Képviselőház előtt az alábbi esküt teszi:

„Megfogadom, hogy tiszteletben tartom a Szerb Köztársaság alkotmányát, Vajdaság Autonóm Tartomány statútumát és a törvényt, Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza elnökének tisztségét a demokrácia elveitől, a polgárok érdekeitől és Vajdaság Autonóm Tartomány érdekeitől vezérelve lelkiismeretesen, elfogulatlanul és felelősségteljesen látom el, és őrizni fogom a Képviselőház tekintélyét.”

21. szakasz

Megválasztása után a Képviselőház elnöke átveszi az ülés vezetését.

5. A Képviselőház alelnökeinek megválasztása

22. szakasz

Minden megalakítása alkalmával az elnök javaslatára a Képviselőház megállapítja alelnökeinek számát.

23. szakasz

Legalább 20 képviselőnek kell javasolnia egy vagy több képviselőházi alelnökjelöltet, de legfeljebb annyit, ahányat meg kell választani.

A Képviselőház alelnökjelöltjére tett javaslatot a Képviselőház elnökének írásban kell benyújtani.

24. szakasz

A javaslat tartalmazza a jelölt család – és utónevét, rövid életrajzát, párthovatartozását, a jelöltállító képviselőjének család – és utónevét, indokolást és a jelölt írásbeli egyetértését.

A Képviselőház elnöke a javaslatokat eljuttatja a képviselőkhöz.

A jelöltállító képviselőjének joga van a javaslat indokolását szóban megindokolni.

A jelöltre tett javaslatról vitát nyitnak.

A vita berekesztése után a Képviselőház elnöke megállapítja a képviselőházi alelnökjelöltek családnevük kezdőbetűje szerinti betűrendben összeállított listajegyzékét.

25. szakasz

A Képviselőház alelnökeinek megválasztására irányuló szavazás a Képviselőház elnökének megválasztására vonatkozó szavazásról szóló ügyrendi rendelkezések szerint történik.

Minden képviselő legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány alelnököt választanak.

26. szakasz

A Képviselőház alelnökének azt a jelöltet választják meg, aki megkapta a képviselők teljes számának szavazattöbbségét.

Ha annyi jelöltet javasoltak, amennyit választanak és az előirányzott számú alelnököt vagy a Képviselőház egyetlen alelnökét sem választották meg, a szavazást annyi képviselőházi alelnökjelöltre vonatkozóan ismétlik meg, ahányat meg kell választani.

Ha több jelöltet javasoltak, mint ahány alelnököt választanak és mégsem választották meg az előirányzott számú képviselőházi alelnököt, annyi képviselőházi alelnök megválasztását ismétlik meg a megmaradt számú jelölttel, ahányat még meg kell választani.

Ha a második körben sem választják meg az előirányzott számú képviselőházi alelnököt, annyi alelnök megválasztását ismétlik meg, ahányat még meg kell választani.

27. szakasz

A Képviselőház alelnöke hivatalba iktatása előtt a Képviselőház előtt az alábbi esküt teszi:

„Megfogadom, hogy tiszteletben tartom a Szerb Köztársaság alkotmányát, Vajdaság Autonóm Tartomány statútumát és a törvényt, Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza alelnökének tisztségét a demokrácia elveitől, a polgárok érdekeitől és Vajdaság Autonóm Tartomány érdekeitől vezérelve lelkiismeretesen, elfogulatlanul és felelősségteljesen látom el, és őrizni fogom a Képviselőház tekintélyét.”

6. A Képviselőház titkárának kinevezése

28. szakasz

A Képviselőháznak titkára van.

A Képviselőház titkárjelöltjét a Képviselőház elnöke javasolja.

A javaslat tartalmazza a jelölt család – és utónevét, rövid életrajzát, az indokolást és a jelölt írásbeli egyetértését.

A Képviselőház titkárát négy évre nevezik ki.

A Képviselőház minden megalakulását követően kinevezi a Képviselőház titkárát.

A Képviselőház titkárának olyan személy nevezhető ki, aki elvégezte a jogtudományi kart, állami szakvizsgát tett a közigazgatási szervekben végzett munkáról és legalább öt év gyakorlata van.

 

III. A KÉPVISELŐHÁZ SZERVEZETE

1. A Képviselőház elnöke, alelnöke, titkára és titkárhelyettese

a) A Képviselőház elnöke

29. szakasz

A Képviselőház elnöke képviseli a Képviselőházat, kiírja a képviselői választásokat, összehívja a Képviselőház üléseit és megállapítja a napirendi javaslatot, összehívja a Képviselőházi Kollégium üléseit és elnököl az üléseken, elnököl a Képviselőház ülésein, gondoskodik az üléseken való rendről és az ügyrend alkalmazásáról, gondoskodik a munkatestületek időben történő és összehangolt munkájáról, aláírja a Képviselőház által meghozott aktusokat, kijelöli a Képviselőház képviselőit az egyes reprezentatív alkalmakkor, vállalja a védnökséget a Képviselőház nevében és a statútumban, a tartományi képviselőházi rendeletben és az ezen ügyrendben megállapított egyéb teendőket lát el.  

30. szakasz

A Képviselőház elnökének mandátuma négy év.

A Képviselőház elnökének tisztsége a megválasztása időtartamának lejárta előtt is megszűnik, ha lemond, felmentik vagy képviselői mandátuma megszűnik.

A 2. bekezdésben foglalt esetben a Képviselőház elnökének tisztségét ideiglenesen a Képviselőház legidősebb alelnöke látja el.

A Képviselőház elnöke a lemondását írásban a Képviselőháznak vagy szóban a Képviselőház ülésén nyújtja be.

A Képviselőház elnökének tisztsége a lemondás benyújtásának napján és órájában szűnik meg.

A benyújtott lemondásról nem nyitnak vitát, sem nem döntenek, hanem a Képviselőház megállapítja az elnök tisztségének megszűnését.

31. szakasz

A Képviselőház a megválasztása időtartamának lejárta előtt is felmentheti a Képviselőház elnökét a Képviselőház elnökének megválasztására előirányozott eljárás értelemszerű alkalmazásával.

32. szakasz

Ha a Képviselőház elnökének tisztsége a megválasztásának időtartama előtt megszűnik, a Képviselőház azon az ülésén vagy legkésőbb a soron következő ülésen az ügyrend rendelkezéseivel összhangban megkezdi a Képviselőház elnöke megválasztásának eljárását.

b) A Képviselőház alelnöke

33. szakasz

A Képviselőház alelnöke segít a Képviselőház elnökének a feladatkörébe tartozó teendők ellátásában és ellátja az elnök által rábízott teendőket.

A Képviselőház elnökét távollétében a tisztsége ellátásának akadályozottsága esetén a Képviselőház elnöke által kijelölt alelnök helyettesíti, ha a Képviselőház elnöke nem jelöl ki alelnököt, a legidősebb alelnök helyettesíti.

34. szakasz

A Képviselőház alelnökének tisztsége a megválasztása időtartamának lejárta előtt megszűnik, ha lemond, felmentik vagy megszűnik képviselői mandátuma, a Képviselőház elnöke tisztségének megszűnésére előirányozott eljárással és módon.

c) A Képviselőház titkára

35. szakasz

A Képviselőház titkára:

- segít a Képviselőház elnökének és alelnökének az ülések előkészítésében és vezetésében,

- vezeti a Képviselőház Szolgálatát,

- gondoskodik a Képviselőház által meghozott aktusok végrehajtásáról,

- az ügyrendben meghatározott egyéb teendőket lát el.

A titkár a munkájáért a Képviselőháznak és a Képviselőház elnökének felel.

A titkár tisztsége a Képviselőház új összetétele titkárának kinevezési napjával, a lemondása benyújtásának vagy felmentésének napjával megszűnik.

A Képviselőház titkárát a kinevezésére előirányozott eljárás szerint kell felmenteni.

Az új titkár kinevezéséig a titkári feladatokat a titkárhelyettes végzi.

d) A Képviselőház titkárhelyettese

36. szakasz

A Képviselőház titkárának helyettese van, aki segít a munkájában és távolléte vagy akadályozottsága esetén helyettesíti.

A titkárhelyettest a Képviselőház titkárának javaslatára a Képviselőház elnökének írásos jóváhagyásával a Képviselőház nevezi ki.

A Képviselőház titkárának kinevezhető egyetemi képzettséggel rendelkező személy, aki letette a közigazgatási szervekben való munkához szükséges állami szakvizsgát és legalább öt év tapasztalattal rendelkezik.

A titkárhelyettes tisztsége az új titkárhelyettes kinevezésének napjával, a lemondásának vagy felmentésének napjával megszűnik.

A Képviselőház titkárhelyettesét a kinevezésére előirányozott eljárás szerint kell felmenteni.

2. Képviselői csoport

37. szakasz

A Képviselőházban legalább öt képviselő képviselői csoportot alakíthat.

A képviselő csak egy képviselői csoport tagja lehet.

38. szakasz

A képviselőcsoport úgy alakul, hogy a képviselőcsoport valamennyi tagja által aláírt tagok jegyzékét be kell nyújtani a Képviselőház elnökének. A jegyzéken külön meg kell jelölni a képviselői csoport elnökét és a helyettesét.

A képviselőcsoport összetételének változásáról a képviselőcsoport elnöke a Képviselőház elnökét írásban tájékoztatja.

A tag képviselőcsoportból való kilépésének esetén, a képviselői csoport elnöke a Képviselőház elnökéhez eljuttatja a tag aláírt kilépési nyilatkozatát.   

A képviselőcsoportba új tag belépése esetén a képviselőcsoport elnöke a Képviselőház elnökéhez eljuttatja a tag aláírt belépési nyilatkozatát.

39. szakasz

A képviselőcsoportot a képviselőcsoport elnöke képviseli.

A képviselőcsoportnak elnökhelyettese van, aki az elnököt távollétében helyettesíti.

Ha a képviselőcsoportot az elnökhelyettes, illetve a felhatalmazott képviseli, átveszi a képviselőcsoport elnökének felhatalmazását.

40. szakasz

A képviselőcsoport ülését, a Képviselőház hatáskörébe tartozó kérdések megvitatása és metárgyalása céljából  a képviselőcsoport elnöke hívja össze.

A képviselőcsoport ülését az elnök felhatalmazásával vagy pedig az elnök objektív akadályozottsága esetén az elnökhelyettes is összehívhatja.

3. A Képviselőház bizottságai és más munkatestületei

a) Bizottságok

41. szakasz

A Képviselőház hatáskörébe tartozó kérdések megtárgyalása és megvitatása, az aktusok előterjesztése, a meghatározott területek helyzetének áttekintése és egyéb teendők ellátása végett állandó munkatestületként bizottságok alakulnak.

42. szakasz

A Képviselőház elnöke a Képviselőházban képviseltetett képviselői csoportok elnökeivel egyetértésben jelölteket javasol a bizottságok elnökének és tagjainak, a képviselők számával arányban, amellyel ez a képviselői csoport a Képviselőházban rendelkezik.

43. szakasz

A bizottsági elnök és tagok megválasztásának javaslatáról teljes egészében nyilvános szavazással kell dönteni. A határozat akkor tekintendő meghozottnak, ha a jelenlevő képviselők többsége mellette szavazott.

44. szakasz

A bizottságnak elnöke és 10 tagja van, ha az ügyrend másként nem rendelkezik.

A bizottság az első ülésen a tagjainak sorából megválasztja a bizottság elnökhelyettesét.

A képviselő legfeljebb három képviselőházi bizottság tagja lehet.

45. szakasz

A Képviselőház elnöke a képviselőcsoport javaslatára javasolja a Képviselőháznak, az illető képviselőcsoport tagjai közül választott bizottsági tagnak a mandátuma lejárta előtti felmentését és új bizottsági tag megválasztását.

A Képviselőház a bizottsági tag felmentéséről és új tag megválasztásáról a képviselői csoport javaslatának megküldését követő első ülésen dönt.

46. szakasz

A bizottság a feladatkörébe tartozó egyes kérdések megvitatása végett albizottságot, a bizottság elnöke pedig munkacsoportot alakíthat.

Az albizottságnak legfeljebb hét tagja lehet, azzal, hogy a tagok többsége a bizottság tagja.

Az albizottságba és a munkacsoportba szakemberek nevezhetők ki arról a területről, amelyre az albizottságot, illetve a munkacsoportot alakították.

47. szakasz

A bizottságok a következők:

1.    a Tartomány Alkotmányjogi Helyzetével Foglalkozó Bizottság,
2.    a Nemzetgyűlés Bizottságaival a Tartomány Hatáskörének Érvényesítésében Együttműködő Bizottság,
3.    Jogszabály-ügyi Bizottság,
4.    Gazdasági Bizottság,
5.    Mezőgazdasági Bizottság,
6.    Településrendezési, Területtervezési és Környezetvédelmi Bizottság,
7.    Költségvetési és Pénzügyi Bizottság,
8.    Oktatási és Tudományügyi Bizottság,
9.    Ifjúsági és Sportbizottság,
10.    Egészségügyi, Szociálpolitikai, Munkaügyi, Népesedéspolitikai és Gyermekellátási Bizottság,  
11.     Művelődési és Tájékoztatási Bizottság,
12.     Nemzetek Közötti Viszonyok Bizottsága,
13.     Folyamodvány – és Javaslatügyi Bizottság,
14.     Közigazgatás-szervezési és Helyi Önkormányzati Bizottság,
15.     Adminisztratív és Mandátumvizsgáló Bizottság,
16.     a Hivatalos Használatú Nyelveken Megjelenő Jogszabályokat Azonosító Bizottság,
17.     Biztonsági Bizottság,  
18.     Európai Integrációs és Nemzetközi Regionális Együttműködési Bizottság,
19.     a Nemek Egyenjogúságával Foglalkozó Bizottság.

48. szakasz

A Tartomány Alkotmányjogi Helyzetével Foglalkozó Bizottság megvitatja a Tartomány alkotmányos helyzetének érvényesítésével kapcsolatos kérdéseket, a statútum módosításának javaslatát, a statútum alkalmazásának elvi kérdéseit, megállapítja a Képviselőház emblémáját, jelzéseit és egyéb szimbólumait és megjelöléseit, valamint az alkalmazásuk módját, javasolja, hogy a Képviselőház a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlése (a továbbiakban: Nemzetgyűlés) által a Tartomány alkotmányjogi helyzetének érvényesítése területén hozott törvények és a törvényjavaslatokra tett módosító javaslatok előterjesztője legyen.

A Bizottságnak 15 tagja van, közülük négyen kiemelkedő tudósok és szakértők.

A Bizottság elnöke a Képviselőház elnöke.

49. szakasz

A Nemzetgyűlés Bizottságaival a Tartomány Hatáskörének Érvényesítésében Együttműködő Bizottság figyelemmel kíséri, együttműködik és serkenti a tartományi érdekű kérdéseket szabályozó törvények meghozatalára vonatkozó tevékenységeket. A Bizottság egyesíti az illetékes képviselőházi bizottságoknak a köztársasági törvények meghozatalára vagy módosítására vonatkozó javaslatait, továbbá együttműködik a Nemzetgyűlés illetékes bizottságaival.

50. szakasz

A Jogszabály-ügyi Bizottság megvitatja a határozati javaslatoknak, más jogszabályoknak és általános aktusoknak a statútummal és a jogrendszerrel való összehangoltságát, továbbá azokat a törvényjavaslatokat, más jogszabályokat és általános aktusokat, amelyeknek meghozatalát a Képviselőház a Nemzetgyűlésnek javasolja, javasolja az ügyrend meghozatalát és módosítását, javaslatot tesz az ügyrend egyes rendelkezéseinek értelmezésére, javaslatot tesz a Képviselőház által hozott egyes határozatok és más általános aktusok hiteles értelmezésére, megvitatja az alkotmánybíróság tájékoztatását a tartományi szervek által hozott jogszabályok alkotmányosságának és törvényességének elbírálására indított eljárásról és megállapítja az alkotmánybírósághoz intézett választ, javasolja a Képviselőháznak az alkotmánybíróság előtti eljárás megindítását azon törvények és jogszabályok alkotmányosságának és törvényességének elbírálására, amelyek sértik a Tartománynak az alkotmányban és statútumban megállapított jogait, továbbá megállapítja a határozatok egységes szerkezetbe foglalt szövegét.

51. szakasz

A Gazdasági Bizottság megvitatja a gazdasági regionális fejlődés, az idegenforgalom, a vendéglátóipar, a fürdő- és gyógy-turizmus, az ipar és kisipar, a közúti, folyami és vasúti közlekedés, a Vajdaság AT tekintetében jelentős kiállítások és egyéb gazdasági rendezvények területéről való határozati javaslatokat, stratégiai és egyéb dokumentumokat; figyelemmel kíséri az arányos regionális gazdasági fejlődés kialakítására irányuló intézkedési és tevékenységi programok végrehajtását; a Vajdasági Idegenforgalmi Stratégia végrehajtását; figyelemmel kíséri a távközlési politika végrehajtását és a Szerb Köztársaság Távközlési Fejlesztési Stratégiájának meghozatalát; megvitatja az árutermelés és –forgalmazás szerzői és hasonló jogok védelmének területét érintő kérdéseket; a gazdaság fejlesztésére szánt serkentő és egyéb eszközök felosztását; figyelemmel kíséri, serkenti és koordinálja a tulajdonjogi átalakítás  területén folytatott tevékenységeket; megvitatja azokat a kezdeményezéseket és javaslatokat, amelyek a vállalatok tulajdonjogi átalakítására és szerkezetváltására vonatkoznak, a gazdaságpolitikai intézkedéseket és egyéb intézkedéseket, valamint tevékenységeket a tulajdonjogi átalakítás területén; megvitatja a tulajdonjogi átalakításról szóló törvénnyel ellentétben végrehajtott magánosításokat és erről a megfelelő intézkedések foganatosítása céljából  tájékoztatja a Képviselőházat és a Tartományi Kormányt, továbbá az ezen területről való egyéb kérdéseket is megtárgyalja.

52. szakasz

A Mezőgazdasági Bizottság megvitatja a mezőgazdasági és falufejlesztési programjavaslatot és a fejlesztésösztönző intézkedéseket, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, az élelmiszeripar, az állattenyésztés és állategészségügy, a vízgazdálkodás és vizek, az erdészet, a vadászat, az aqua-kultúra, a méhészet, a föld használatának és fejlesztésének, továbbá egyéb területekről való határozati javaslatokat és általános aktusokat, valamint egyéb kérdéseket.

53. szakasz

A Településrendezési, Területtervezési és Környezetvédelmi Bizottság megvitatja a településrendezés, a területtervezés és a lakás- és kommunális tevékenység, az építési telek rendezésének és felhasználásának, a környezet és a fenntartható fejlődés védelmének és fejlesztésének, a természeti és művi természeti értékek és javak megőrzésének, monitoringjának és fejlesztésének, a természeti erőforrások szennyezése megakadályozásának és kiküszöbölésének, a környezet-veszélyeztetés egyéb módozatainak és forrásainak, a halászat területén való környezetvédelem és a fenntartható fejlődés védelmének, valamint a halászati vizeken a halállománnyal való gazdálkodás igazgatásának területéről való egyéb kérdéseket.

54. szakasz

A Költségvetési és Pénzügyi Bizottság megvitatja A költségvetésről szóló  tartományi képviselőházi rendelet javaslatát, a költségvetési rendelet végrehajtásáról szóló jelentéseket és A költségvetés zárszámadásáról szóló tartományi képviselőházi rendelet javaslatát, a Vajdaság AT adósságvállalásáról szóló határozati javaslatokat, a Vajdaság AT teendőinek ellátása céljából való szervezetek, ügynökségek, közvállalatok és intézmények megalakításáról szóló határozati javaslatokat, valamint a finanszírozás területéről való egyéb kérdéseket.

55. szakasz

Az Oktatási és Tudományügyi Bizottság megtárgyalja az iskoláskor előtti, az általános iskolai, a középiskolai, a felsőfokú oktatási és nevelési, a felnőttek nem formális oktatása, a hallgatói és diákjólét, a tudományos és technológiai fejlődés területéről való határozatok és általános aktusok javaslatait, valamint a tevékenységek fejlesztésére irányuló program javaslatokat, továbbá az oktatás és nevelés, a tudományos-kutatási tevékenység, a tudomány fejlesztésének és a tudományos vívmányok továbbításának, az új technológiák fejlesztésének és alkalmazásának területéről való egyéb kérdéseket. A Bizottság megtárgyalja az általános iskolai és középiskolai hálózatok megállapítására vonatkozó javaslatokat  és a nevelő-oktató intézmények meglakítására vonatkozó javaslatokat, valamint megvitatja a más nemzetekhez és nemzeti közösségekhez tartozók saját nyelvükön való oktatásához szükséges feltételek bizotsításának kérdéseit.

56. szakasz

Az Ifjúsági és Sportbizottság megvitatja a sport és az ifjúság, a testi és műszaki kultúra területéről való határozatok és általános aktusok javaslatait és e tevékenységek fejlesztésére irányuló programok javaslatait.

57. szakasz

Az Egészségügyi, Szociálpolitikai, Munkaügyi, Népesedéspolitikai és  Társadalmi Gyermekellátási Bizottság megvitatja az egészségügyre és az egészségbiztosításra, valamint az egészségvédelem fejlődésére tartományi jelentőségű kérdéseket, a Vajdaság AT területén működő egészségügyi és gyógyszerészeti szolgálatokat szabályozó határozati javaslatokat és általános aktusokat; megvitatja az egészségügyi intézmények hálózatának tervjavaslatát; figyelemmel kíséri a Közegészségügyi Intézet szakmai működését és a Tartomány területén levő fürdők és gyógyfürdők működését, valamint az egészségvédelem területéről való egyéb kérdéseket. A Bizottság megvitatja a szociális politika területéről való határozati javaslatokat és általános aktusokat, figyelemmel kíséri és tanulmányozza a menekült, az elüldözött és kitelepített személyek szociális biztonsága biztosításának területén uralkodó állapotokat, megvitatja a szociális fejlődés területéről való programokat, a végrehajtásukra és realizálásukra vonatkozó intézkedéseket, a szociális védelem, a harcos- és rokkantvédelem, a háború polgári rokkantjainak védelmére vonatkozó kérdéseket és a szociális védelem, a foglalkoztatás, a munka és a munkavédelem egyéb kérdéseit; megvitatja a demográfiai fejlődés területére vonatkozó határozatok, általános aktusok javaslatait és programjavaslatokat, figyelemmel kíséri az érvényesítésüket, továbbá  a család- és  gyámságvédelem kérdéseit, a társadalmi gyermekellátást és ezen tevékenységek ellátásához szükséges feltételek biztosítását.

58. szakasz

A Művelődési és Tájékoztatási Bizottság megtárgyalja a tömegtájékoztatási rendszer és a rádióműsor-szórás fejlesztésére és előmozdítására vonatkozó határozati javaslatokat és általános aktusokat, valamint egyéb kérdéseket, megvitatja  a nyilvánosságnak a Képviselőház munkájáról való tájékoztatására irányuló kérdéseket, továbbá az ezen területről való egyéb kérdéseket, a Vajdaság AT polgárai közérdekeinek rendezésére és védelmére, valamint a kisebbségi nemzeti közösségek nyelvén megjelenő tömegtájékoztatási eszközök munkájára vonatkozó kérdéseket, a Képviselőháznak előterjeszti a részvénytársaság tagjelöltjeit a tőkerészvétellel arányban, a Képviselőháznak javasolja a Vajdasági Rádióműsor-szóró Intézmény Programbizottságának tagjait és a Köztársasági Rádióműsor-szóró Intézmény Tanácsába a jelölteket. A Bizottság a Tartományban élő nemzetek és nemzetiségek nyelvén történő tömegtájékoztatás feltételeinek biztosításával kapcsolatos kérdéseket is megvitatja. A Bizottság megvitatja a művelődés, a kulturális javak, a kinematográfia, az alapítványok, az alapok és vagyonalapok, a könyvtári tevékenység területéről való határozatok és általános aktusok javaslatait és e tevékenységek fejlesztési programjainak javaslatait, valamint a kulturális javak használatának, előmozdításának és irányításának területéről való egyéb kérdéseket, megvitatja Vajdaság AT Művelődésfejlesztési Programját, megvitatja a kisebbségi nemzeti közösségekhez tartozók kulturális fejlődésének biztosítására jelentős egyéb kérdéseket, megvitatja a könyvtári hálózatok megállapítására vonatkozó javaslatokat.

59. szakasz

A Nemzetek Közötti Viszonyok Bizottsága megvitatja azokat a határozati javaslatokat és általános aktusokat, amelyek a nemzetek közötti viszonyokra, az emberi és kisebbségi jogok területéről való jogok védelmére és érvényesítésére vonatkoznak és intézkedéseket javasol ezen a területen, a Tartományban élő nemzetekhez és kisebbségi nemzeti közösségekhez tartozók oktatásra, művelődésre és tájékoztatásra való joguk érvényesítésére, figyelemmel kíséri a nyelv és írás hivatalos használatára vonatkozó jog érvényesítését és a nemzetek közötti viszonyok egyéb kérdéseit.

60. szakasz

A Folyamodvány – és Javaslatügyi Bizottság megvitatja a Képviselőházhoz intézett folyamodványokat és javaslatokat, valamint az illetékes szerveknek a bennük felvetett kérdések megoldására intézkedéseket és tevékenységeket javasol és erről értesíti a folyamodókat, megvitatja a Tartomány területén működő helyi önkormányzatok folyamodvány – és panaszügyi bizottságainak munkájáról szóló jelentéseket és a Tartomány polgárai problémáinak megoldására jelentős folyamodványok és javaslatok területéről való egyéb kérdéseket.

A folyamodványokkal és javaslatokkal kapcsolatos észrevételeiről a Képviselőház kérelmére vagy saját kezdeményezésére a Bizottság tájékoztatja a Képviselőházat.

61. szakasz

A Közigazgatás-szervezési és Helyi Önkormányzati Bizottság megvitatja a tartományi közigazgatási szervek szervezete, munkájának előmozdítása területén jelentkező határozati javaslatokat és általános aktusokat, valamint egyéb kérdéseket, a Tartományi Ombudsmant, a Tartomány vagyonát, a Tartomány választási rendszerét, a nyelv és írás hivatalos használatát. A Bizottság figyelemmel kíséri és elemzi a helyi önkormányzatok és a községközi együttműködés területén uralkodó állapotokat, megvitatja azokat a fejlesztési intézkedéseket és programokat, amelyek serkentik a helyi önkormányzati rendszer kiépítését, serkenti a községközi együttműködést, megvitatja a regionális fejlesztés területén jelentkező kérdéseket és a Regionális Fejlesztési Ügynökség megalakítását, valamint az ezen területen jelentkező egyéb kérdéseket.

62. szakasz

Az Adminisztratív és Mandátumvizsgáló Bizottság megvitatja a képviselők megválasztásáról szóló bizonyítványokat és a Tartományi Választási Bizottságnak az újbóli és pótválasztásokról szóló jelentését, valamint benyújtja a Képviselőháznak az egyes képviselők megbízatási idejének hitelesítésére vonatkozó javaslattal együtt a jelentését, az egyes képviselők megbízatási ideje megszűnésének okait és erről jelentést tesz a Képviselőháznak, megállapítja a Tartományi Választási Bizottság elnökének, elnökhelyettesének, tagjainak és titkárának, valamint a helyetteseik kinevezéséről szóló határozati javaslatot, előkészíti és előterjeszti azokat a jogszabályokat, amelyek szabályozzák a képviselők és kinevezett személyek jogainak és kötelességeinek érvényesítésével kapcsolatos kérdéseket, egyedi aktusokat hoz a Képviselőház képviselői és megválasztott, kinevezett, illetve munkakörbe helyezett személyei jogainak érvényesítésében, megállapítja a Tartomány költségvetésében a Képviselőház és a Képviselőház Szolgálata munkájához szükséges eszközök biztosítására vonatkozó javaslatokat, továbbá gondoskodik ezeknek az eszközöknek a felhasználásáról, meghozza a Képviselőház és a Szolgálat bevételeinek és kiadásainak éves pénzügyi tervét, aktust hoz a Képviselőház épületében a belső rendről, előterjeszti a nemzeti tanácsok tagjait, jóváhagyja a Képviselőház Szolgálata munkahelyeinek belső szervezetéről és szisztematizálásáról szóló szabályzatot, kinevezéseket és a jogszabályokban, általános aktusokban és az ezen ügyrendben megállapított egyéb teendőket is végez.

63. szakasz

A Hivatalos Használatú Nyelveken Megjelenő Jogszabályokat Azonosító Bizottság megállapítja a Képviselőház által meghozott jogszabályok, határozatok és általános aktusok szövegének a szerb nyelvvel való azonosságát azokon a nyelveken, amelyeknek hivatalos használatát a statútum állapítja meg és erről tájékoztatja a Képviselőházat.

A Bizottság a nemzeti közösségi nyelvekre albizottságokat alakít.

64. szakasz

A Biztonsági Bizottság megvitatja a Tartomány polgárai biztonságának területéről való kérdéseket, együttműködik a Belügyminisztériumnak a Tartomány területén levő szervezeti egységeivel, továbbá az e területről való egyéb kérdéseket is megvitatja.

65. szakasz

Az  Európai Integrációs és Nemzetközi Regionális Együttműködési Bizottság megvitatja a Tartománynak a Szerb Köztársaság nemzetközi együttműködésének tervezésében és megállapításában való jogainak és kötelességeinek érvényesítését, és a törvénnyel összhangban megvitatja a külfölddel való gazdasági viszonyok tervezését, megállapítását és érvényesítését, a nemzetközi regionális szervezetekkel együtt részt vesz a regionális együttműködésben, részt vesz a szomszédos országokkal való határ menti együttműködésben, a régióközi együttműködés érvényesítésében megállapítja az együttműködésről, illetve szándékokról szóló jegyzőkönyv javaslatokat, tervezi a Képviselőház régióközi tevékenységét, a Képviselőháznak vajdasági képviselőket javasol a Szerb Köztársaság küldöttségébe az Európa Tanács Helyi és Regionális Hatalmak Kongresszusán, megállapítja a Képviselőház küldöttsége, az elnök, alelnök vagy az egyes képviselőknek más államok vagy régiók látogatásba való küldésének szükségességéről és módjáról szóló határozat meghozatalának eljárását és meghozza azt, meghozza az utazási tervet havi szinten, megállapítja a Képviselőház küldöttsége látogatásának céljait és feladatait és az elnök javaslatára határozatot hoz a küldöttség összetételéről, megvitatja a küldöttség megvalósított látogatásairól szóló jelentéseket és eszközöket hagy jóvá a képviselőházi küldöttségek külföldi utazásaira.  

66. szakasz

A Nemek Egyenjogúságával Foglalkozó Bizottság megvitatja a nemek egyenjogúságának területéről való programjavaslatokat, határozatokat és általános aktusokat, a nemek egyenjogúságának területéről analitikai és egyéb anyagokat tárgyal meg, megvitatja az aktusokat a nemek egyenjogúsága fejlesztésének tekintetében (születési egyenlőség), felméri a Vajdaság Autonóm Tartomány kormánya (a továbbiakban: tartományi kormány) által vezetett politikát, a határozatok és az általános aktusok végrehajtását a nemek egyenjogúságának tekintetében, valamint a nemek egyenjogúságának területéről való egyéb kérdéseket is megtárgyal. valamint eszközöket hagy jóvá a képviselőházi küldöttségek külföldi utazásaira.

b) A bizottság ülése

67. szakasz

A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze.

A bizottság elnöke a bizottság legalább három tagjának kérelmére vagy a Képviselőház elnökének kérelmére köteles összehívni a bizottság ülését. Ha a bizottság elnöke nem hívja össze az ülést a kért határidőben, a bizottság ülését a bizottság elnökhelyettese vagy a Képviselőház elnöke hívja össze.

A bizottság üléseit a Vajdaság AT Képviselőházának székhelyén kell megtartani.

A bizottság ülései a Vajdaság AT Képviselőházának székhelyén kívül is megtarthatók.

A bizottság ülésen dolgozik, amelyen a bizottság tagjainak többsége jelen van és a jelenlevő bizottsági tagok szavazattöbbségével dönt.

A bizottsági ülésre való meghívót legalább öt nappal a bizottsági ülés megtartására meghatározott nap előtt meg kell küldeni a bizottsági tagoknak. A napirend javaslatába be kell iktatni a bizottsághoz megvitatásra megküldött aktus javaslatait.

A bizottság ülésére szóló meghívót, az ülésanyagot és az előző ülés jegyzőkönyvét a bizottsági tagoknak posta útján vagy elektronikus postával kell megküldeni.

A napirenden szerepelő kérdéseken kívül a bizottság tájékoztatása céljából a bizottság megvitathatja a bizottság tevékenységi körébe tartozó egyéb kérdéseket is.

A bizottság ülésére a meghívó kivételesen rövidebb határidőben is megküldhető, miközben a bizottság elnöke köteles a bizottság ülésén megindokolni az ilyen eljárást.

Ha a bizottság ülését rövidebb határidőben hívják össze, az anyagot a bizottság ülésének megtartása előtt legkésőbb 24 órán belül elektronikus úton kell megküldeni, kivéve a Képviselőház ülésének az Ügyrend 80. szakasza 5. bekezdésében foglalt esetben való összehívásakor.

68. szakasz

A bizottsági tag köteles részt venni a bizottság ülésén.

A bizottság ülésén való részvételének akadályozottságáról, valamint az akadályozottság okairól, a bizottsági tag köteles időben értesíteni a bizottság elnökét.

A bizottság ülésén jelen lehet és részt vehet a munkában, döntéshozatali jog nélkül az a képviselő is, aki nem tagja a bizottságnak.

Amikor a bizottság ülésén megvitatják a határozatok javaslatait és a határozati javaslatok módosító javaslatait, az ülésre meg kell hívni az ezen javaslatok és módosító javaslatok előterjesztőit, illetve meghatalmazott képviselőit.

A bizottság munkájában részt vesznek a tartományi kormány képviselői és megbízottai is.

A bizottság munkájában meghívó alapján más szakemberek is részt vehetnek.

A tevékenységi körébe tartozó teendők végrehajtásában a bizottság elnöke révén kérheti a tartományi közigazgatási szervektől a bizottság munkájára jelentős adatokat és tájékoztatásokat.

69. szakasz

A vita befejezése után a bizottság jelentést tesz a Képviselőháznak, amely tartalmazza a bizottság véleményét, illetve javaslatait. A bizottság meghatározza a jelentéstevőt, aki szükség szerint a Képviselőház ülésén megindokolja a bizottság jelentését.

A bizottság egyes tagjainak kérelmére a bizottság ülésén kifejtett elkülönített véleményét a bizottság jelentésében meg kell erősíteni és a Képviselőház ülésén joga van azt megindokolni.

70. szakasz

A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni.

A jegyzőkönyvbe be kell vezetni a jelenlevő és távol maradott bizottsági tagok nevét, valamint az ülés egyéb részvevőinek nevét, a szóbeli és az írásbeli javaslatokat, a bizottság állásfoglalását, valamennyi szavazás eredményét, valamennyi elkülönített véleményt, valamint a bizottság által elrendelt jelentéstevőt.

Ha a bizottság megköveteli, a bizottság üléséről gyorsírói jegyzetet kell készíteni.

71. szakasz

A bizottságok egymás között együttműködnek.

A közös érdekű kérdésekről a bizottságok közös ülést tarthatnak.

A 2. bekezdésben foglalt kérdésről a bizottság külön dönt.

c) Tényfeltáró bizottságok és különbizottságok

72. szakasz

A Képviselőház az egyes jelenségekről vagy eseményekről szóló tények megállapítása céljából a képviselők közül tényfeltáró bizottságokat alakíthat.

A tényfeltáró bizottság megalakításáról szóló határozat megállapítja a bizottság összetételét és feladatát.

A tényfeltáró bizottság nem végezhet vizsgálati és egyéb bírósági cselekményeket.

A tényfeltáró bizottságnak joga van az illetékes szervektől és szervezetektől adatokat, okmányokat és tájékoztatásokat kérni.

Az elvégzett munka után a tényfeltáró bizottság intézkedések javaslatával együtt jelentést tesz a Képviselőháznak.

A tényfeltáró bizottság működése a jelentésének a Képviselőház ülésén való elfogadásának napján megszűnik.

73. szakasz

A Képviselőház elnöke a tényfeltáró bizottság javaslatára, a tényfeltáró bizottság működésére jelentős egyes kérdések tanulmányozása céljából tudományos vagy szakmai intézményeket vagy egyéneket alkalmazhat.

74. szakasz

A Képviselőház konkrét tartományi érdekű kérdések tanulmányozása céljából különbizottságokat alakíthat. A megalakításról szóló aktusban meg kell határozni a különbizottság feladatát és összetételét. A különbizottságba, a képviselőkön kívül a különbizottság feladatainak végrehajtásához hozzájáruló más személyek is kinevezhetőek.

75. szakasz

A tényfeltáró bizottság és a különbizottság munkájában értelemszerűen kell alkalmazni az ezen ügyrendnek a bizottság munkájára vonatkozó rendelkezéseit.

4. A nemzeti közösségek nemzeti tanácsai

76. szakasz

A nemzeti közösségek nemzeti tanácsai (a továbbiakban: Tanács) a Képviselőháznak a statútumban megalakított külön testülete, amelynek 30 tagja van.

A Tanács tagjait a Tanács megválasztását és munkamódját szabályozó tartományi képviselőházi rendelettel összhangban kell megválasztani.

77. szakasz

A Tanács ülését a Tanács elnöke hívja össze.

A Tanács elnöke köteles összehívni a Tanács ülését legalább hét tanácstag, a Képviselőház elnökének vagy a képviselői csoport kérelmére. Ha a Tanács elnöke nem hívja össze az ülést a kért határidőn belül, a Tanács ülését a Tanács elnökhelyettese vagy a Képviselőház elnöke hívja össze.

A Tanács ülésen dolgozik, amelyen részt vesz a tanácstagok többsége, és a tartományi képviselőházi rendeletben meghatározott módon dönt.

78. szakasz

A hatáskörébe tartozó kérdések megvitatása után, a Tanács, legkésőbb a Képviselőház ülésének kezdete előtt 24 órával megküldi véleményét a Képviselőháznak.

Ha a Tanács nem küldi meg a véleményét az 1. bekezdésben foglalt határidőn belül, úgy kell tekinteni, hogy a vélemény pozitív.

A Tanács kijelöli a jelentéstevőt, aki a Képviselőház ülésén kifejti a Tanács véleményét a véleményezés tárgyát képező aktusjavaslatról folytatott képviselőházi vita keretében.

A Tanács egyes tagjának kérelmére, a Képviselőház ülésén kifejtett elkülönített véleményét a Tanács véleményében meg kell állapítani és joga van azt megindokolnia a megfelelő aktusjavaslatról a Képviselőház ülésén való vita kezdetén.

79. szakasz

Amennyiben az ügyrend ezen részének rendelkezései másképpen nem rendelkeznek, a Tanács munkájára értelemszerűen kell alkalmazni ezen ügyrendnek a bizottságok munkájáról szóló rendelkezéseit.

 

IV. A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE

1. Az ülés előkészítése és összehívása

80. szakasz

A Képviselőház ülését a Képviselőház elnöke hívja össze és terjeszti elő az ülés napirendjét.

A Képviselőház ülését a Képviselőház alelnöke is összehívhatja az elnök meghatalmazása szerint vagy az elnök objektív akadályozottsága esetén.

Az ülés összehívására vonatkozó javaslatot a Tartományi Kormány vagy a képviselőknek legalább egyötöde nyújthatja be. Ha az összehívás javaslatát a Tartományi Kormány vagy a képviselők legalább egyötöde nyújtja be, az elnök vagy az alelnök köteles összehívni a Képviselőház ülését, és a javaslat benyújtásának napjától számított tíz nap határidőn belül meg kell tartani.

A Képviselőház ülésének napirendi javaslatába a törvénnyel, a statútummal és ezzel az ügyrenddel összhangban előkészített és a képviselőknek megküldött aktusjavaslatok is beiktathatók, posta útján vagy elektronikus formában, legkésőbb 24 órán belül a Képviselőház ülésének megtartását megelőzően, kivéve ha az ülést az Ügyrend 81. szakaszának 5. bekezdésében foglaltak alapján hívják össze.

81. szakasz

A Képviselőház ülését írásos formában kell összehívni.

A meghívó tartalmazza az ülés megtartásának napját, óráját, helyét és a napirend javaslatát. Az ülésre való meghívót a képviselőknek legkésőbb tíz nappal az ülés megtartására meghatározott nap előtt meg kell küldeni. A meghívóval együtt meg kell küldeni a napirend javaslatára vonatkozó anyagot és az előző ülés jegyzőkönyvét.

A képviselő kérelmére, a napirend javaslatát az ügyrend 3. szakaszában foglalt kisebbségi nemzeti közösség nyelvén is meg kell küldeni.

A Képviselőház ülését az elnök rövidebb, de három napnál nem rövidebb határidőben is összehívhatja és ezt a Képviselőház elnöke a Képviselőház ülésének kezdetén meg kell, hogy indokolja.

Ha sürgősségi okok állnak fenn (a Képviselőház, mint felhatalmazott előterjesztő által a Nemzetgyűlésnek benyújtott aktusjavaslat módosító javaslatának megtárgyalása, a Nemzetgyűlés által tárgyalt aktusjavaslat módosító javaslatának megerősítése, a Tartomány biztonságának megbontása és elemi csapás esetén) a Képviselőház elnöke három napnál rövidebb határidőn belül is összehívhatja a Képviselőház ülését, és erről a Képviselőház elnöke a Képviselőház ülésének kezdetén indokolást ad.

A Képviselőház ülésének a 4. és 5. bekezdésekben előirányozott határidőkben való összehívásának esetén, a napirend javaslatára vonatkozó anyagot, egyéb anyagot és az előző ülés jegyzőkönyvét csak elektronikus formában kell megküldeni.

Az elnöknek, illetve a képviselőcsoport felhatalmazott képviselőjének vagy annak a képviselőnek a kérelmére, aki nem tagja a képviselőcsoportnak, a 6. bekezdésben foglalt anyagokat a képviselőcsoport által meghatározott címre írásos formában is meg lehet küldeni.

A Képviselőház elnöke elhalaszthatja a képviselőházi ülés kezdetének óráját, illetve napját, ha az ülés előterjesztett napirendjén szereplő aktusjavaslatokra nagyobb számú módosító javaslat érkezett, amelyeket a tartományi kormány és az illetékes bizottságok az ülés meghatározott kezdete előtt nem tudtak megvitatni, erről pedig időben értesíteni kell a képviselőket.

Az előző bekezdésben említett esetben nem kell meghosszabbítani az ezen ügyrendben megállapított módosító javaslatok benyújtásának határidejét.

82. szakasz

A Képviselőház üléseit rendszerint kedden, szerdán és csütörtökön 10,00 órától 19,00 óráig, egy órás szünettel tartják.

Kivételesen a Képviselőház ülései másik napon is megtarthatók, amennyiben ehhez megvannak az indokolt okok, amelyeket a Képviselőház elnökének közölnie kell a képviselőkkel.

Kivételesen, a Képviselőház elnökének javaslatára, a Képviselőház 19,00 óra után is folytathatja a munkát, míg a meghatározott napirend szerint be nem fejezik a munkát.

83. szakasz

A Képviselőház elnöke a Képviselőház munkájára megállapított idő letelte előtt is megszakíthatja az ülést, ha felméri, hogy ez szükséges, tekintettel az ülés folyamatára vagy pedig, hogy rendet tartson a Képviselőházban.

A Képviselőház elnöke megszakítja az ülést, amikor megállapítja a Képviselőház ülésén a kvórum hiányát, míg a kvórumot nem biztosítják.

A Képviselőház elnöke szünetet rendelhet el a Képviselőház munkájában és elrendelheti annak tartamát, hogy elvégezhessék a szükséges konzultációkat vagy megszerezhessék a véleményt.

A Képviselőház elnöke más esetekben is megszakíthatja az ülést, ha ezt a Képviselőház eldönti.

A Képviselőház elnöke kijelöli az ülés folytatását abban a határidőben, amely nem lehet 30 napnál hosszabb.

A munka valamennyi napirendi pont szerinti befejezése után, a Képviselőház elnöke berekeszti a Képviselőház ülését.

2. Az ülés folyamata

84. szakasz

A Képviselőház elnöke megnyitja a Képviselőház ülését, és a képviselők hivatalos jelenléti nyilvántartása alapján megállapítja, hogy megvan-e a Képviselőház munkájához szükséges kvórum, értesíti a Képviselőházat azon képviselőkről, akik igazolták a Képviselőház üléséről való távolmaradásukat, valamint az ülésre meghívottakról.

A Képviselőház ülésének folyamatát az ügyrend 3. szakaszában foglalt nemzeti kisebbségi közösségek nyelvére fordítani kell.

A Képviselőház munkájához szükséges kvórum megvan, ha a Képviselőház ülésén jelen van a Képviselőház képviselőinek több mint fele.

A kvórumot az elektronikus szavazási rendszer alkalmazásával kell megállapítani olymódon, hogy valamennyi képviselő köteles azonosítani magát a terembe való belépésekor az azonosító kártyának az ülése előtti berendezésbe (képviselői egységbe) való behelyezésével.

Ha az elektronikus szavazásra szolgáló rendszer nem működik, amiről a Képviselőház elnökének értesítenie kell a képviselőket, és ha az elnök, illetve a képviselőcsoport felhatalmazott képviselője kételyét fejezi ki az elektronikus szavazási rendszer alkalmazásával megállapított kvórum meglétével kapcsolatban, a kvórumot a szavazatok megszámlálásával kell megállapítani.

85. szakasz

A Képviselőház ülésének munkájában részt vesz az elnök, az alelnökök, a tartományi kormány tagjai, a tartományi kormány meghatalmazott képviselői és más javaslattevők, valamint azok a személyek, akiket a Képviselőház elnöke az ülésre meghív.

86. szakasz

A napirend elfogadása előtt a Képviselőház elfogadja az előző ülés jegyzőkönyvét.

A jegyzőkönyvre tett megjegyzések megalapozottságáról az ülésen megvitatás nélkül kell dönteni.

A képviselő kérheti, hogy elolvassa a gyorsírói jegyzet azon részét, amelyet a jegyzőkönyvben elvitatnak.

Ha a megjegyzést elfogadják, a jegyzőkönyvben el kell végezni a megfelelő módosításokat és kiegészítéseket.

A képviselőház a jegyzőkönyvet megvitatás nélkül fogadja el.

87. szakasz

Az ülés napirendjét a Képviselőház állapítja meg.

A képviselő, a bizottság, a képviselői csoport, a tartományi kormány, a Tanács és a Tartományi Ombudsman a hatásköréből javasolhatja az előterjesztett napirend módosítását és kiegészítését. A javaslatokat a Képviselőházhoz eredeti írásos és elektronikus formában a képviselők számára szükséges példányszámmal kell eljuttatni.

A 2. bekezdéstől eltérően, ha az előterjesztő képviselő, képviselőcsoport, illetékes bizottság, Tanács, az előterjesztett napirend módosítására és kiegészítésére vonatkozó javaslatot egy példányban kell benyújtani.

A napirendnek az ezen ügyrenddel összhangban előkészített aktusjavaslatokkal való kibővítésére vonatkozó javaslatokat legkésőbb három nappal a Képviselőház ülésének megtartására meghatározott nap előtt meg kell küldeni, a javaslatokat, hogy a határozatot vagy egyéb aktust sürgősségi eljárás szerint hozzák meg és a javaslatokat, amelyek a tisztségekre való megválasztásra, kinevezésre, felmentésre, valamint a tisztség megszűnésére vonatkozik, legkésőbb 24 órával a Képviselőház ülésének kezdetére meghatározott nap előtt meg kell küldeni, az egyes pontoknak az előterjesztett napirendről való visszavonására vonatkozó javaslatokat, a megvitatás összevonására vonatkozó javaslatokat, valamint a napirendi pontok sorrendjének módosítására tett javaslatot a napirend megállapításának folyamán be lehet nyújtani.

A Képviselőház ülésének a három napnál rövidebb határidőben való összehívása esetén az előterjesztett napirend kibővítésére vonatkozó javaslat nem nyújtható be.

Ha a javaslattevő képviselői csoport, a javaslatban meg kell jelölni a javaslattevő képviselőjét. Ha ezt nem teszik meg, úgy kell tekinteni, hogy a javaslattevő képviselője az első aláírt képviselő.

A napirend módosítására és kiegészítésére vonatkozó javaslat előterjesztője a javaslatát legfőbb három perces tartamban megindokolhatja.

A napirend megállapításakor a Képviselőház a javaslatokról a következő sorrend szerint dönt: sürgősségi eljárás szerint, hogy egyes pontokat vissza kell vonni a napirend javaslatából, a napirend kibővítése,  az egyes pontok sorrendjének módosítása.

88. szakasz

A Képviselőház az előterjesztett napirend módosítására és kiegészítésére vonatkozó valamennyi javaslatról megvitatás nélkül külön-külön dönt.

A napirend kiegészítésére vonatkozó javaslatot vagy a sürgősségi eljárásra tett javaslatot a javaslatok sorrendje szerint kell beiktatni a napirendbe, kivéve ha az előterjesztő másik megvitatási sorrendet javasolt, amiről a Képviselőház megvitatás nélkül nyilatkozik.

A napirendről teljes egészében a Képviselőház megvitatás nélkül dönt.

A napirend megállapítása után, a Képviselőház dönt az egyes napirendi pontokról való vita összevonására vonatkozó javaslatokról.

89. szakasz

A napirend megállapítása után át kell térni az egyes kérdéseknek napirendi sorrend szerinti megvitatására.

Az ülés munkájának folyamán az eljárási kérdésekről megvitatás nélkül kell dönteni.

Az egyes kérdések megvitatása rendszerint egységes.

A Képviselőház a képviselő javaslatára dönthet úgy, hogy a megvitatást elvben és részleteiben folytassák.

A vitát a Képviselőház elnöke rekeszti be, amikor megállapítja, hogy több jelentkező nincs a vitában való részvételre.

90. szakasz

A szerb nyelvű felszólalás ideje és a képviselői kérdés feltevésének ideje valamennyi képviselő esetében öt percre van korlátozva, a hivatalos használatban levő nemzeti közösségi nyelveken való felszólalás ideje pedig nyolc perc.

Az elnök, illetve a képviselői csoport képviselője felszólalásának ideje tíz percre van korlátozva.

A Képviselőház, az ülés kezdetén, illetve az egyes napirendi pontok megvitatása előtt, a Képviselőház elnökének, illetve képviselőjének javaslatára a felszólalás más idejét is elrendelheti.

91. szakasz

A Képviselőház ülésén valamennyi napirendi pont szerinti megvitatásban a következő sorrend szerint van joguk felszólalni:

- az aktus javaslattevője, illetve az aktust előterjesztett csoport meghatalmazott képviselője,

- az illetékes bizottság jelentéstevője,

- a bizottság ülésén véleményét elkülönítő képviselője,

- a képviselői csoport elnöke, illetve képviselője,

- a képviselők a megvitatásban való részvétel bejelentkezésének sorrendje szerint.

A napirendi pont szerint a tartományi kormány elnöke vagy a felhatalmazott alelnök, képviselői és más javaslat előterjesztő szót kap, ha ezt kéri és rájuk nem vonatkozik a felszólalás idejének korlátozása.

Ha a meghatározott pont szerinti tárgyalás folyamán szükség mutatkozik részletesebb magyarázat iránt, az elnök szót ad a Tartományi Kormány azon  tagjának, akinek tevékenységi körébe tartozik a szóban forgó kérdés, és rá nem vonatkozik a felszólalás időtartamának korlátozása.

A felszólalási jelentkezéseket, a vita megnyitásának kezdetén a képviselők sorrendjével együtt a képviselői csoportok és azok a képviselők nyújtják be írásos formában, akik nem tagjai a képviselői csoportoknak.

Az elnöklő köteles az egyes napirendi pont szerinti vita megnyitása előtt elolvasni a felszólalásra jelentkezett képviselők névjegyzékét és a képviselőcsoportjuk által megerősített sorrend szerint szót adni.

Amennyiben a vitára jelentkezett képviselők több képviselői csoportból valók, a Képviselőház elnöke felváltva ad szót nekik, úgy hogy először az a képviselő beszél, aki a szám szerint a legkisebb képviselői csoport tagja, egészen a szám szerint a legnagyobbik, mindaddig, míg van bejelentkezett felszólaló.

A felszólaló, aki a felszóllítás pillanatában nem tartózkodik a teremben, nem vehet részt a vitában.

A Képviselőház ülésének folyamán a képviselői csoport meghatalmazhatja egyik tagját, hogy képviselje a képviselői csoportot egy meghatározott napirenddel kapcsolatban, amiről a képviselői csoport elnöke értesíti a Képviselőház elnökét, legkésőbb a szóban forgó napirendi pont szerinti vita megnyitásáig, éspedig írásos formában.

92. szakasz

A Képviselőház elnöke, ha részt kíván venni a vitában, az elnöklést átengedi a Képviselőház alelnökei egyikének.

93. szakasz

A képviselőnek joga van szóban rámutatni az eljárásnak a Képviselőház elnöke, illetve az elnöklő általi megsértésére, amennyiben úgy gondolja, hogy az nincs összhangban az ezen ügyrend rendelkezéseivel, viszont a Képviselőház ülésének folyamán került rá sor, éspedig közvetlenül a megsértés elkövetése után.

A képviselő nem mutathat rá a Képviselőház elnöke, illetve elnöklője által elkövetett eljárás megsértésére, amelyre már rámutattak.

A Képviselőház elnöke, illetve elnöklője szót ad az 1. bekezdésben foglalt megsértésre rámutató képviselőnek mindjárt az előző felszólaló felszólalásának befejezése után, azzal, hogy a képviselői csoportok elnökeinek előnyük van.

A képviselő köteles rámutatni az ügyrend azon szakaszára, amelyet véleménye szerint a Képviselőház elnökének, illetve elnöklőjének eljárásával megsértettek és hogy megindokolja a megsértés mibenlétét, azzal, hogy legtovább két percig beszélhet.

Amennyiben úgy tartja, hogy a megsértés nem történt meg, a Képviselőház elnöke, illetve elnöklője köteles magyarázatot adni, amennyiben pedig úgy tartja, hogy a megsértés megtörtént, a Képviselőház elnöke, illetve az elnöklő köteles a megtett sértést kiküszöbölni.

Amennyiben a Képviselőház elnökének, illetve elnöklőjének magyarázata után is a képviselő úgy tartja, hogy a megsértés megtörtént, indokolás nélkül javasolhatja, hogy a Képviselőház, vita nélkül, erről nyilatkozzon.

94. szakasz

Ha a képviselő a Képviselőház ülésén való felszólalásában  sértőn nyilatkozik másik felszólalóról, megemlítve a család- – és utónevét vagy a tisztségét, illetve tévesen magyarázza a felszólalását, a felszólalónak, akire a felszólalás vonatkozik, joga van replikára.

Amennyiben a sértő kifejezések a képviselői csoportra, illetve arra a politikai pártra vonatkoznak, amelynek képviselői e politikai párthoz tartoznak, a képviselői csoport nevében a képviselői csoport elnökének, illetve elnökhelyettesének van joga replikára.

Az 1. és 2. bekezdésben foglalt esetekben a döntést a Képviselőház elnöke hozza meg.

A replika nem tarthat három percnél tovább.

A replikára való jogot legtöbb kétszer lehet igénybe venni ugyanarról a kérdésről és ugyanazzal a vitában részvevővel.

95. szakasz

A képviselő beszélhet a szószékről vagy a helyéről. Ha a helyéről beszél, a képviselő köteles felállni.

A felszólaló nem léphet a szószékhez, míg a Képviselőház elnöke ezt nem engedélyezi.

A Képviselőház ülésén csak akkor lehet beszélni, miután a Képviselőház elnökétől szót kérnek és kapnak.

96. szakasz

A felszólaló csak arról a kérdésről beszélhet, amely szerepel a Képviselőház ülésének napirendjén.

Ha a felszólaló eltávolodik a napirenden szereplő kérdéstől, a Képviselőház elnöke felszólítja, hogy tartsa magát a napirendhez. Ha a felszólaló a második felszólítás után sem tartja magát a napirendhez, a Képviselőház elnöke megvonja tőle a szót.

Senki sem szakíthatja meg a felszólalót, sem nem figyelmeztetheti, kivéve az ezen ügyrendben előirányozott esetekben a Képviselőház elnöke.

3. A Képviselőház ülésén való rend fenntartása

97. szakasz

A képviselők kötelesek tiszteletben tartani a Képviselőház tekintélyét és méltóságát.

A Képviselőház elnöke gondoskodik a Képviselőház ülésén való rend fenntartásáról.

A Képviselőház ülésén való rend megsértéséért a Képviselőház elnöke az ezen ügyrendben megállapított intézkedést róhat ki a képviselőre.

98. szakasz

A képviselők kötelesek egymáshoz illedelmes szavakkal fordulni és tisztelettel viszonyulni. A képviselők megszólítása család – és utónévvel történik.

Nincs engedélyezve sértő kifejezések használata vagy a képviselő és más személyek magánéletéből való tények és mérlegelések közlése.

99. szakasz

Az ülés ideje alatt a Képviselőház épületébe belépő valamennyi személy kötelessége illedelmesen felöltözni.

A Képviselőház ülésén nem vehetnek részt alkohol vagy más kábítószer hatása alatt álló személyek.

A Képviselőház ülésének megtartása alatt a teremben tartózkodó valamennyi személy köteles kikapcsolni a mobil telefonját.

Senki sem vihet be a terembe olyan tárgyat, amelyek nem szükségesek a Képviselőház ülésén folytatott munkához.

100. szakasz

A képviselő vagy a vita más részvevőjének felszólalása idején tilos a beszólás, illetve a felszólaló egyéb módon való zavarása, valamint minden más eljárás, amely veszélyezteti a szólásszabadságot.

101. szakasz

A Képviselőház ülésén a rend zavarásáért figyelmeztetés, meghatározott napirendi pont kapcsán folytatott vitában a szó megvonása, valamint az ülésről való eltávolítása mondható ki.

A figyelmeztetést és a szó megvonását a Képviselőház elnöke mondja ki.

Az ülésről való eltávolítást a Képviselőház elnökének javaslatára a Képviselőház mondja ki.

A kirótt intézkedést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

102. szakasz

Figyelmeztetést kell intézni ahhoz a képviselőhöz, aki:

- a Képviselőház elnökének engedélye nélkül, az előzetes figyelmeztetése ellenére a szószékhez lép,

- megkezdi felszólalását mielőtt szót kért és kapott volna,

- a Képviselőház elnökének figyelmezetése ellenére a napirenden nem szereplő kérdésről beszél,

-  félbeszakítja a felszólalót vagy közbeszólásokkal zavarja a felszólalót vagy más módon veszélyezteti a beszéd szabadságát,

- más személyek magánéletére vonatkozó tényeket és megítéléseket hoz nyilvánosságra,

- sértő kifejezéseket használ,

- egyéb hasonló eljárásokkal illetlenül viselkedik és megbontja a rendet az ülésen vagy az  ügyrend rendelkezéseivel ellentétben jár el.

103. szakasz

A szót attól a képviselőtől kell megvonni, akit előzőleg figyelmeztetésben részesítettek, és aki ezek után is az elnök figyelmezetése ellenére folytatja szavait azokról a kérdésekről, amelyek nem szerepelnek a napirenden, más személyek magánéletére vonatkozó tényeket és megítéléseket fejt ki vagy sértő kifejezéseket használ.

A képviselő, akire a szó megvonásának intézkedését mondták ki, köteles halasztás nélkül elhagyni a szószéket. Amennyiben ezt nem teszi meg, a Képviselőház elnöke rövid szünetet rendel el.

104. szakasz

Az ülésről való eltávolítás intézkedése kimondható a rend durva megbontásának esetében arra a képviselőre, aki miután megvonták tőle a szót, zavarja vagy megakadályozza az ülés munkáját, nem tartja tiszteletben a Képviselőház elnökének döntését a szó megvonásáról vagy az ügyrend 101. szakaszának értelmében folytatja az egyéb sértések elkövetését, valamint az ügyrend által meghatározott egyéb esetekben.

Az ülésről való eltávolítás intézkedése kimondható a képviselőre az előzőleg kirótt intézkedések nélkül is testi támadás esetén, illetve más hasonló eljárás esetén is, amely veszélyezteti az ülés munkájában részvevők testi épségét.

Az ülésről való eltávolítást, az elnök javaslatára a Képviselőház vita nélkül mondja ki.

Az ülésről eltávolított képviselő, köteles mindjárt elhagyni az üléstermet.

Ha a képviselő visszautasítja az ülésterem elhagyását, a Képviselőház elnöke szünetet rendel el és elrendeli a Képviselőház épületében a rend fenntartására meghatalmazott szolgálatnak, hogy a képviselőt távolítsa el az ülésről.

A képviselő, akire kimondták a Képviselőház üléséről való eltávolítás intézkedését, az eltávolítás pillanatától kezdve igazolatlanul hiányzónak kell tekinteni.

105. szakasz

Ha a Képviselőház elnöke az intézkedések kimondásával nem tarthatja fenn a rendet a Képviselőház ülésén, elrendeli az ülés rövid megszakítását.

106. szakasz

A Képviselőház ülésén való rend fenntartásáról szóló rendelkezéseket az ülés munkájának más részvevőire is alkalmazni kell.

107. szakasz

A Képviselőház elnöke elrendelheti, hogy más jelenlevő személyt is, aki megbontja a Képviselőház ülésén való rendet, eltávolítsanak az ülésteremből, valamint a Képviselőház épületéből is.

108. szakasz

A Képviselőház ülésén való rend fenntartásáról szóló rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni a bizottságok, a Tanács, a különbizottságok és más munkatestületek ülésén is.

4. Döntéshozatal

109. szakasz

A Képviselőház a jelenlevő képviselők szavazattöbbségével  dönt, ha a statútum és ez az ügyrend a döntéshozatalra nem határoz meg másmilyen többséget.

110. szakasz

A Képviselőház ülésén való szavazás nyilvános, kivéve ha a Képviselőház eldönti, hogy a szavazás titkos legyen.

A képviselő nyilvános szavazással nyilatkozik a javaslat mellett, a javaslat ellen, vagy tartózkodik a szavazástól.

a) Nyilvános szavazás

111. szakasz

A nyilvános szavazás az elektronikus szavazási rendszer használatával, a kéz felemelésével vagy név szerinti felszólítással történik.

112. szakasz

A nyilvános szavazás az elektronikus szavazási rendszer felhasználásával az ezen ügyrendben meghatározott módon történik.

A kéz felemelésével kell szavazni az ezen ügyrendben meghatározott módon, éspedig csak akkor, ha az elektronikus rendszer nem működik, ha az ülést olyan teremben tartják, amelyben nincs ilyen rendszer vagy ha a Képviselőház előzőleg erről dönt.

A képviselők kérelmére a Képviselőház, vita nélkül eldöntheti, hogy név szerinti felszólítással szavazzon az ezen ügyrendben meghatározott módon.

113. szakasz

Az elektronikus rendszer felhasználásával történő szavazás a meghatározott billentyűzet megnyomásával történik, éspedig az azonosító kártyának, amellyel valamennyi képviselő rendelkezik, a képviselői egységbe való előzetes behelyezésével.

Az elektronikus rendszerrel való szavazás ideje 15 másodperc.

Ezen idő lejárta után a Képviselőház elnöke berekeszti a szavazást és közli a szavazás eredményét.

A határozat akkor tekintendő meghozottnak, ha az azonosított képviselők több mint fele, illetve a statútumban, az ezen ügyrendben vagy egyéb jogszabályban előirányozott többség mellette szavazott.

Valamennyi szavazás eredményét a Képviselőház termében a kivetítőkön be kell mutatni.

Valamennyi szavazás számítógépes kivonatát meg kell küldeni a képviselői csoportoknak a kérelmére, valamint a Képviselőház Szolgálatának, a tömegtájékoztatási eszközök képviselőinek való betekintésre helyezés végett.

114. szakasz

A képviselők kötelesek kizárólag a saját azonosító kártyáikat használni, valamint, hogy azonosítsák magukat a kártyának a képviselői egységbe való behelyezésével, illetve a terem elhagyásakor lejelentkezni.

Más képviselő azonosító kártyáját használó képviselő esetében, illetve aki valamilyen más módon visszaél az elektronikus szavazási rendszerrel, a Képviselőház elnöke javasolja az ülésről való eltávolítás intézkedését.

A szavazást, amelyben megtörtént a visszaélés, meg kell semmisíteni és rögtön meg kell kezdeni az azonosítást és az újbóli szavazást.

115. szakasz

A képviselők kötelesek az azonosító kártyáikat magukkal hordani a Képviselőház termének elhagyásakor.

Ha a képviselő elhagyja a Képviselőház termét és az azonosító kártyáját a képviselői egységben, illetve mellette hagyja, a Képviselőház Szolgálata a kártyát rögtön megküldi a Képviselőház titkárának.

A kártyát a képviselőnek a terembe való bemenetelkor vissza kell adni.

116. szakasz

A képviselő köteles, hogy a saját azonosító kártyájának az eltűnését rögtön jelentse a Képviselőház titkárának.

A képviselőnek, aki nem hozza magával az azonosító kártyáját vagy elveszíti a Képviselőház ülésének idején, a Képviselőház Szolgálata ideiglenes kártyát ad ki, amiről értesíti a Képviselőházat.

Az ideiglenes kártyát a képviselő visszaadja a Képviselőház titkárának mindjárt az ülés befejezése után, amelyre az ideiglenes kártyát használatra kiadták neki.

117. szakasz

Ha a szavazás a kéz felemelésével történik, a képviselők először a javaslat mellett, azután a javaslat ellen nyilatkoznak és a végén, aki tartózkodik a szavazástól.

A szavazás után a Képviselőház elnöke berekeszti a szavazást és közli a szavazás eredményét.

118. szakasz

Ha a Képviselőház eldönti, hogy név szerinti felszólítással kell szavazni, a Képviselőház titkára a családnevük kezdőbetűjének ábécé sorrendje szerint szólítja a képviselőket és valamennyi felszólított képviselő elmondja az „igen”, a „nem” vagy a „tartózkodom” szavakat.

Ha a Képviselőház eldönti, hogy név szerinti felszólítással szavaz, a két vagy több jelöltet állító választási eljárásban, a képviselő, aki megkezdi a szavazást, kimondja a jelölt, akire szavaz teljes család- és utónevét.

A Képviselőház titkára megismétli a szavazatát leadó képviselő család-és utónevét, nyilatkozatát, valamint megállapítja, hogy nincs jelen vagy nem kíván szavazni.

A Képviselőház titkára a jegyzékben szereplő család-és utóneve mellett feljegyzi a képviselő kijelentését vagy megállapítja távolmaradását.

A felszólítás után, megállapítást nyer, hogy a javaslatot megszavazták vagy nem szavazták meg.

b) Titkos szavazás

119. szakasz

A Képviselőház ülésén a szavazás nyilvános, kivéve, ha a Képviselőház eldönti, hogy a szavazás titkos legyen.

A titkos szavazás szavazó cédulákon történik.

A titkos szavazásra annyi szavazó cédulát kell nyomtatni, ahány képviselője a Képviselőháznak van.

A szavazó cédulák egyforma nagyságúak, alakúak és színűek, a Képviselőház pecsétjével vannak hitelesítve.

Minden megismételt szavazásnál a szavazó cédulákat más színben kell nyomtatni.

120. szakasz

A választások és kinevezések alkalmával a szavazó cédulákon a jelölteket a jelölőlistán megállapított sorrend szerint kell feltüntetni. Valamennyi jelölt neve elé sorszámot kell tenni.

A szavazás annak a jelöltnek a neve előtti sorszám bekarikázásával történik, akire a képviselő szavazatát adja.

Valamennyi képviselő legfeljebb annyi jelöltre adhatja szavazatát, amennyit választani kell, éspedig azon jelöltek között, akinek neve fel van tüntetve a szavazócédulán.

121. szakasz

A titkos szavazást a Képviselőház elnöke irányítja, akinek munkájában segítenek a Képviselőház alelnökei és a Képviselőház titkára.

122. szakasz

A képviselőnek olymódon kell kézbesíteni a szavazócédulát, hogy miután előzőleg felszólították, az elnök asztalához lép. A Képviselőház elnöke átadja a szavazócédulát a képviselőnek, a Képviselőház titkára pedig a jegyzékben megjelöli a képviselő család-és utónevét, hogy a szavazócédulát átadták neki. A Képviselőház elnöke a szavazás kezdete előtt meghatározza a szavazás időtartamát.

Amikor a képviselő kitölti a szavazócédulát, odalép a szavazóurnához és bedobja a szavazócédulát.

A szavazóurnának átlátszó anyagból kell készülnie.

A szavazás idejének letelte után a Képviselőház elnöke berekeszti a szavazást.

123. szakasz

Miután a szavazás befejeződött, meg kell állapítani a szavazás eredményét ugyanabban a helyiségben, amelyben a szavazás megtörtént, éspedig a következő sorrend szerint:

1.    meg kell állapítani az átvett szavazócédulák számát,
2.    meg kell állapítani a fel nem használt szavazócédulák számát, amelyeket külön borítékba kell pecsételni.
3.    meg kell állapítani a képviselők számát, akik átvették a szavazó cédulákat,
4.    fel kell nyitni a szavazóurnát és számlálással meg kell állapítani az urnában található szavazócédulákat. Ha megállapítást nyer, hogy az urnában levő szavazócédulák száma nagyobb a szavazatukat leadó képviselők számánál, az eljárást le kell állítani és el kell végezni az újbóli szavazást, a felhasznált szavazó cédulákat pedig külön borítékba kell lepecsételni. Ha megállapítást nyer, hogy a szavazóurnában ugyanannyi vagy kevesebb számú szavazócédula van, mint ahány szavazatát leadó képviselő van, folytatni kell az eljárást úgy, hogy az érvénytelen szavazó cédulákat el kell különíteni és külön borítékba kell pecsételni,
5.    valamennyi érvényes szavazócédula esetében az „igen”, a „nem”, illetve ha választásról vagy kinevezésről szavaznak, a jelölt nevét kell olvasni, aki a szavazatot kapta, amit külön űrlapon kell nyilvántartásba venni és
6.    meg kell állapítani az „igen”, a „nem” szavazatok számát, illetve azon szavazatok számát, amelyet mindegyik állított jelölt kapott.

124. szakasz

Érvénytelen szavazó cédulának kell tekinteni a kitöltetlen szavazócédulát és az olyan szavazócédulát, amelyről nem lehet biztonsággal megállapítani, hogy melyik javaslatra szavazott a képviselő.

A választásról vagy kinevezésről való szavazásnál érvénytelen szavazócédulának tekintendő az a szavazócédula is, amelyen nagyobb számú jelölt van bekarikázva, mint amennyit választani kell.

125. szakasz

A szavazás eredményének megállapítása után az elnök közzéteszi az eredményeket, amelyek a következő adatokat tartalmazzák:

- az átvett szavazócédulák számát,

- a felhasználatlan szavazócédulák számát,

- a képviselők számát, akik átvették a szavazócédulát,

- a felhasznált szavazócédulák számát,

- az érvénytelen szavazócédulák számát,

- az érvényes szavazócédulák számát,

- az „igen” szavazatok és a „nem” szavazatok számát, illetve, ha a választások vagy kinevezések alkalmával ugyanazon tisztségre több jelöltről kell szavazni, az egyes jelöltek megszerzett szavazatainak számát.

A szavazás eredményének közzététele tartalmazza azt a megállapítást is, hogy a javaslatot megszavazták vagy nem szavazták meg.

A szavazás eredményének megállapításáról jegyzőkönyvet kell készíteni.

5. Jegyzőkönyv és gyorsírói jegyzetek

126. szakasz

A Képviselőház ülésének munkájáról jegyzőkönyvet kell vezetni.

A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés munkájáról szóló alapvető adatokat, a hiányzó képviselők nevét, a javaslatokat, amelyekről döntöttek, a vitában résztvevők nevét, az ülésen meghozott záró határozatokat, az egyes kérdésekről való szavazás eredményét és a kirótt intézkedéseket.

Az elfogadott jegyzőkönyvet a Képviselőház elnöke és titkára írja alá.

A jegyzőkönyvről a Képviselőház titkára gondoskodik.

127. szakasz

A Képviselőház ülésén gyorsírói jegyzeteket kell készíteni és el kell végezni az ülés hangfelvételét. A gyorsírói jegyzetekbe a szöveget az elhangzott formájában kell bejegyezni. Valamennyi képviselőnek joga van betekintést nyerni a gyorsírói jegyzetekbe, valamint kérelmére kézhez kapja a felszólalásának tartalmáról készített gyorsírói jegyzetek kivonatát.

6. A Képviselőház ünnepi és tematikus ülése

128. szakasz

A Képviselőház ünnepi ülést tarthat.

A Képviselőház ünnepi ülését a Képviselőház elnöke állami és nemzetközi ünnepek, valamint a történelmi évfordulók megünneplésének kapcsán hívhatja össze.

A Képviselőház ünnepi ülésére az elnök meghívhatja a köztársasági elnököt, a Köztársasági és a Tartományi Kormány elnökét és tagjait, más hazai és külföldi szervek és szervezetek képviselőit, valamint Szerbia közéletének, művelődési és tudományos életének más képviselőit.

129. szakasz

A Képviselőhát tematikus ülést tarthat.

A Képviselőház tematikus ülését a Képviselőház elnöke az egyes területeken való politika folytatása és a szélesebb körű gazdasági, kulrurális és politikai jelentőségű kérdések megvitatása céljából hívhatja össze.

A Képviselőház tematikus ülésére az elnök meghívhatja más hazai és külföldi szervek és szervezetek képviselőit, ha felméri, hogy a részvételük az ülésen hozzájárulhat a tematikus ülés napirendjén szerepelő kérdések mindent felölelő felméréséhez.

130. szakasz

Az ünnepi és a tematikus ülés napirendjét a Képviselőház elnöke állapítja meg.

Abban a tekintetben, hogy a képviselőkhöz milyen módon kell eljuttatni az ünnepi és a tematikus ülés meghívóját, értelemszerűen kell alkalmazni az ezen Ügyrendnek a képviselőházi ülések összehívására vonatkozó rendelkezéseit.

 

V. AZ AKTUSOK MEGHOZATALÁNAK ELJÁRÁSA

131. szakasz

A Képviselőház statútumot, tartományi képviselőházi rendeleteket, határozatokat, nyilatkozatokat, rezolúciókat, stratégiákat, ügyrendet, ajánlásokat, záró határozatokat és egyéb aktusokat hoz meg.

A Képviselőház megvitatja és elfogadja a bizonyos területek helyzetéről szóló tájékoztatást és a Vajdaság Autonóm Tartomány által alapított közvállalatok, intézmények és más szervezetek munkájáról szóló jelentéseket, ha alapítói aktusaik ezt előirányozzák.

132. szakasz

A Képviselőház tartományi képviselőházi rendeletben szabályozza azokat a kérdéseket, amelyek az alkotmány és a statútum alapján közvetlenül Vajdaság AT hatáskörébe tartoznak vagy amelyeket törvény tartományi jelentőségű kérdésként határoz meg.

A Képviselőház határozatban dönt a választásról, a kinevezésről és felmentésről, továbbá olyan egyéb kérdésekről, amelyeknek nincs tartományi jelentőségű kérdés jellege.

A nyilatkozat kifejezi a Képviselőháznak a tartományi jelentőségű és érdekű egyes kérdésekről, vagy pedig a szélesebb körű gazdasági, kulturális vagy politikai jelentőségű kérdésekről való általános állásfoglalását.

A Képviselőház rezolúcióban rámutat meghatározott általános érdekű területeken uralkodó helyzetre és problémákra, valamint a foganatosításuk céljából intézkedéseket javasol.

A Képviselőház ajánlásban kifejezi az egyes általános érdekű kérdésekről való véleményét és az egyes problémák megoldásának módját, valamint intézkedéseket és módozatokat javasol, amelyeket az egyes kérdések megoldása céljából foganatosítani kell.

Záró határozatban állást foglal és kifejezi az egyes kérdésekről való véleményét, valamint a helyzet felmérése és intézkedések foganatosítása céljából felhívja a tartományi kormány és a tartományi közigazgatási szervek figyelmét a bizonyos területeken jelentkező problémákra. Záró határozatban kell megoldani a Képviselőház és a munkatestületek hatáskörébe tartozó egyéb kérdéseket is.

1. Meghatalmazott előterjesztők

133. szakasz

Tartományi képviselőházi rendelet meghozatalára vonatkozó indítványt a tartományi kormány, legalább öt képviselő, az illetékes bizottság, a képviselői csoport, a helyi önkormányzati egység közgyűlése, legalább 30 000 választópolgár és a Tartományi Ombudsman a saját hatáskörének területéről (a továbbiakban: a tartományi képviselőházi rendelet maghatalmazott előterjesztője) nyújthat be.

A határozatok, ajánlások, záró határozatok és egyéb aktus meghozatalára vonatkozó indítványt a tartományi kormány, a képviselők, az illetékes bizottság, a képviselői csoport, a helyi önkormányzati egység közgyűlése, legalább 15 000 választópolgár (a továbbiakban: a határozat meghatalmazott előterjesztője) nyújthat be.

A Vajdaság AT költségvetéséről, a költségvetés újrafelosztásáról és a Vajdaság AT költségvetésének zárszámadásáról szóló tartományi képviselőházi rendeletre vonatkozó indítványt a tartományi kormány nyújthat be.

Nyilatkozatot és rezolúciót a tartományi kormány, az illetékes bizottság, legalább 30 képviselő és a Tanács a saját hatásköréből nyújthat be.

A régióközi egyezmény megerősítéséről szóló tartományi képviselőházi rendeletre vonatkozó indítványt a tartományi kormány nyújthat be.

Ügyrendjavaslatot a Jogszabályügyi Bizottság nyújthat be.

Stratégia, fejlesztési tervek és programok, területi tervek, intézmény hálózatok és egyéb terv – és fejlesztési aktusok javaslatait a tartományi kormány nyújthat be.

2. A Vajdaság AT statútumának módosítására vonatkozó eljárás

134. szakasz

A statútum módosítására vonatkozó indítványt a statútumban megállapított meghatalmazott előterjesztő nyújthat be.

Ha a Képviselőház elfogadja a statútum módosítására vonatkozó indítványt, az előterjesztő pedig ugyanakkor megküldte A statútum módosításáról szóló tartományi képviselőházi rendelet tervezetét, a Képviselőház dönthet arról, hogy a tervezetet nyilvános vitára kell bocsátani.

Ha a Képviselőház elfogadja a statútum módosítására vonatkozó indítványt, a módosításra vonatkozó indítvány mellett pedig nem küldték meg a statútum módosításáról szóló tartományi képviselőházi rendelet tervezetét, a Képviselőház megbízza az előterjesztőt, hogy készítse el a tervezetet.

A Képviselőház határozatában meghatározza a nyilvános vita megtartásának idejét és módját.

A nyilvános vita befejezése után a Tartomány Alkotmányjogi Helyzetének Kérdéseivel Foglalkozó Bizottság elkészíti a nyilvános vitáról szóló jelentést, amelyet A statútum módosításáról szóló tartományi képviselőházi rendelet javaslatával együtt megküldi a Képviselőháznak.

A statútum módosításáról szóló tartományi képviselőházi rendelet javaslatát véleményezésre meg kell küldeni a Jogszabályügyi Bizottságnak és a tartományi kormánynak.

135. szakasz

Ha a Képviselőház nem fogadja el a statútum módosítására vonatkozó indítványt, ilyen javaslatot a statútum módosítására vonatkozó indítvány visszautasításától számított egy év határidő eltelte előtt nem lehet benyújtani.

3. Tartományi képviselőházi rendeletek meghozatalának eljárása

136. szakasz

A meghatalmazott előterjesztőnek a tartományi képviselőházi rendelet javaslatát a rendelet meghozandó formájában kell benyújtania indokolással együtt, amelynek tartalmaznia kell a rendelet jogalapját, a rendelet meghozatalának indokait, a rendelet végrehajtásához szükséges eszközök felmérését, biztosításuk módját és lehetőségeit, valamint az előterjesztett megoldások magyarázatát, továbbá az előterjesztő képviselőjéről szóló adatokat.

Ha a tartományi képviselőházi rendelet javaslata a már érvényes rendelet módosítására és kiegészítésére vonatkozik, a rendelet javaslathoz meg kell küldeni a módosítandó érvényes rendelet rendelkezéseinek szövegét is.

137. szakasz

A tartományi képviselőházi rendelet javaslatát a Képviselőház elé kell terjeszteni.

A tartományi képviselőházi rendelet javaslatát eredetiben, írásos formában és elektronikus formában, szükséges példányszámban kell megküldeni a képviselőknek.

A 2. bekezdéstől eltérően, amikor az előterjesztők képviselők, képviselőcsoportok, illetékes bizottság, Tanács és 30 000 választópolgár, a tartományi képviselőházi rendelet javaslatát egy példányban kell megküldeni.

A Képviselőház elnöke a tartományi képviselőházi rendelet javaslatát véleményezés céljából megküldi a képviselőknek, az illetékes bizottságnak, a tartományi kormánynak, ha nem a kormány az előterjesztő és a Tanácsnak, ha a hatáskörébe tartozó kérdésekről van szó.

138. szakasz

Ha a tartományi képviselőházi rendeletet nem készítették elő az ügyrenddel összhangban, a Képviselőház elnökének kérnie kell az előterjesztőtől, hogy a tartományi képviselőházi rendelet javaslatát hangolja össze az ezen ügyrend rendelkezéseivel, ugyanakkor rá kell mutatnia , hogy miben van az összhang hiánya.

A tartományi képviselőházi rendelet előterjesztője 15 napon belül benyújthatja az ezen ügyrenddel összehangolt tartományi képviselőházi rendelet javaslatát, ha pedig nem jár el az 1. bekezdés rendelkezéseivel összhangban, a tartományi képviselőházi rendelet javaslatát visszavontnak kell tekinteni. Amennyiben a Képviselőház elnökének a véleményével nincs meg az összhang, az előterjesztő írásos formában kérheti, hogy a Képviselőház nyilatkozzon, vajon a javaslat az ügyrenddel összhangban készült-e. A Képviselőház köteles erről a kérdésről az első elkövetkező ülésen, mielőtt rátérne a napirendre, vita nélkül nyilatkozni. A döntéshozatal előtt a rendelet előterjesztőjének legfeljebb öt perc alatt joga van megindokolni az állásfoglalását.

139. szakasz

Az ezzel az ügyrenddel összhangban előkészített tartományi képviselőházi rendeletet a benyújtásának napjától számított 90 napon belül a Képviselőház ülésének napirendjére kell tűzni.

Kivételes esetekben, ha a rendelet meghozatalának kötelessége törvényből ered vagy ha a rendelet meg nem hozatala jelentős kárt okozna, a határidő nem lehet 30 napnál hosszabb.

140. szakasz

A tartományi képviselőházi rendeletet, a Képviselőház ülésén való megvitatás előtt, megvitatják az illetékes bizottságok és a tartományi kormány, ha nem előterjesztője a rendeletnek a Tanács is, a saját hatáskörébe tartozó kérdésekben.

Az illetékes bizottság illetve a tartományi kormány a jelentését, illetve véleményét, rendszerint a Képviselőház ülésének megtartására meghatározott nap előtt legkésőbb öt nappal megküldi, amelyen meg kell vitatni a rendelet javaslatát.

A saját hatáskörébe tartozó kérdések megvitatása után a Tanács a Képviselőház ülésének kezdete előtt legkésőbb 24 órával megküldi a véleményét a Képviselőháznak.

Ha a Tanács nem küldi meg a véleményét a 3. bekezdésben foglalt határidőben, úgy kell tekinteni, hogy a vélemény pozitív.

Az illetékes bizottság javasolhatja a Képviselőháznak a rendelet elfogadását vagy el nem fogadását.

Amennyiben az illetékes bizottság, illetve a tartományi kormány nem küldi meg a jelentést, illetve a véleményt, a Képviselőház eldöntheti, hogy a rendelet javaslatát a jelentés vagy a vélemény nélkül megvitassa.

141. szakasz

A tartományi képviselőházi rendelet javaslatát egységesen kell megvitatni.

Kivételesen, ha a tartományi képviselőházi rendelet javaslatára több módosító javaslatot nyújtottak be, a Képviselőház, az elnök javaslatára dönthet, hogy a rendelet javaslatáról elvi vitát folytassanak és részleteiben is megvitassák.

A részleteiben való megvitatás után, a Képviselőház a javaslat egészéről dönt.

142. szakasz

A tartományi képviselőházi rendelet előterjesztőjének joga van visszavonni a tartományi képviselőházi rendelet javaslatát a Képviselőház ülésén  a megvitatás befejezése előtt. Amikor az előterjesztő a Képviselőház ülése előtt írásban vonja vissza a tartományi képviselőházi rendelet javaslatát, akkor a Képviselőház elnöke erről tájékoztatja a Képviselőházat, ha pedig ezt szóban teszi meg az ülés folyamán, a Képviselőház állapítja meg a javaslat visszavonását.

4. Határozatok és más általános aktusok meghozatalának eljárása

143. szakasz

A határozatok, az ajánlások és a záró határozatok meghozatalának eljárására és a tájékoztatások és jelentések megvitatására és elfogadására értelemszerűen kell alkalmazni a tartományi képviselőházi rendeletek meghozatalának eljárásáról szóló rendelkezéseket.

A tartományi szervek és a közvállalatok szervei, a Vajdaság Autonóm Tartomány által alapított intézmények és más szervezetek megvitatás céljából jelentéseket küldenek a Képviselőháznak.

A gazdálkodási jelentéseket véleményezésre az illetékes bizottságoknak és a tartományi kormánynak kell megküldeni.

Megvitatás után a Képviselőház dönt az 1. bekezdésben foglalt jelentésekről.

5. A módosító javaslatok szerinti eljárás

144. szakasz

A Képviselőház által meghozott aktusok módosítására és kiegészítésére vonatkozó javaslatot módosító javaslat formájában kell benyújtani.

Módosító javaslatot benyújtani joga van a meghatalmazott előterjesztőnek és valamennyi képviselőnek.

A módosító javaslatot legkésőbb három nappal az azon ülés megtartására kitűzött nap előtt kell benyújtani, amelyen sor kerül az aktus javaslat megvitatására.

Ha az ülést a képviselőházi ülés megtartásának napjától számítva tíz napnál rövidebb, de három napnál nem rövidebb határidőn belül hívták össze, a módosító javaslatot legkésőbb 24 órával azon ülés kezdete előtt kell benyújtani, amelyen az aktusjavaslatot megvitatják.

Ha az ülést az ülés megtartásának napjától számítva három napnál rövidebb határidőn belül hívták össze,  a módosító javaslatot legkésőbb a meghatározott napirendi pont szerinti vita kezdetéig kell benyújtani.

Ha az aktusjavaslatot a Képviselőháznak a képviselőházi ülés előterjesztett napirendjének bővítésére vonatkozó javaslattal küldik meg, a módosító javaslatot legkésőbb 24 órával azon ülés kezdete előtt kell benyújtani, amelyen az aktusjavaslatot megvitatják.

145. szakasz

A benyújtott módosító javaslatot a Képviselőház elnöke a határozat előterjesztőjéhez továbbítja.

A benyújtott módosító javaslatot az illetékes bizottsághoz és a tartományi kormányhoz is továbbítani kell.

Amennyiben az illetékes bizottság, illetve a tartományi kormány nem küldi meg a jelentést, illetve a véleményt, a Képviselőház dönthet, hogy a módosító javaslatot a jelentés vagy a vélemény nélkül vitatja meg.

A Képviselőház elnöke a későn benyújtott módosító javaslatot elveti, amiről tájékoztatja a módosító javaslat előterjesztőjét és a Képviselőházat a szóban forgó napirendi pont megvitatása kezdetén és a Képviselőház erről nem nyilvánít véleményt.

A módosító javaslat előterjesztője a megvitatás lezárásáig visszavonhatja a módosító javaslatot.

146. szakasz

A határozat előterjesztője köteles megvitatni a módosító javaslatokat és tájékoztatni a Képviselőházat, hogy mely módosító javaslatokat javasolja a Képviselőháznak elfogadásra és melyeket visszautasításra.

147. szakasz

Az a módosító javaslat, amelyet az aktus előterjesztője nyújt be, valamint az a módosító javaslat, amelyet az előterjesztő elfogadott, az aktusjavaslat része lesz és erről nem kell külön szavazni.

148. szakasz

A Képviselőház a módosító javaslatokról az aktus javaslat szakaszainak sorrendjében dönt.

Ha az aktus javaslat ugyanazon szakaszára több módosító javaslatot nyújtottak be, legelőször arról a módosító javaslatról  kell dönteni, amely a legjobban eltér attól a megoldástól, amelyet az aktus javaslat tartalmaz.

Ha a módosító javaslatról nyújtottak be módosító javaslatot, akkor először arról a módosító javaslatról kell dönteni, amelyet a módosító javaslatra nyújtottak be.

149. szakasz

A Képviselőház ülésén a vita folyamán, írásos formában csak akkor nyújthat be módosító javaslatokat az aktus előterjesztője, az illetékes bizottság, illetve a tartományi kormány, ha nem a kormány az előterjesztő, ha a módosító javaslat szükségessége valamely módosító javaslat előzetes elfogadása következtében jött létre.

150. szakasz

Ha a módosító javaslatok természetüknél fogva lényeges változtatást okoznak vagy eltérnek az aktus javaslattól, a Képviselőház, a Képviselőház elnökének javaslatára dönthet a vita elhalasztásáról, hogy a képviselők felkészüljenek a döntéshozatalra.

A módosító javaslat megvitatását el kell halasztani akkor is, amikor ezt kéri a tartományi kormány, tekintet nélkül arra, hogy az aktus előterjesztője-e, de akkor is elhalasztható, ha ezt az illetékes bizottság vagy a Jogszabályügyi Bizottság kéri.

6. A régióközi egyezmények megerősítésének eljárása

151. szakasz

A régióközi egyezmények megerősítéséről szóló tartományi képviselőházi rendelet javaslatát a tartományi kormány a régióközi egyezmény megkötésének napjától számított 30 napon belül nyújtja be.

152. szakasz

A régióközi egyezmény megerősítéséről szóló tartományi képviselőházi rendelet javaslata tartalmazza a régióközi egyezmény szövegét is, amelynek megerősítését javasolják.

A régióközi egyezmény megerősítéséről szóló tartományi képviselőházi rendelet javaslatát meg kell indokolni. Az indokolásnak tartalmaznia kell azokat az indokokat, amelyek miatt javasolják a régióközi egyezmény megerősítését, a régióközi egyezmény végrehajtásában keletkeznek-e pénzügyi kötelezettségek, valamint a végrehajtásához szükséges pénzügyi eszközök felmérését.

A régióközi egyezmény megerősítéséről szóló tartományi képviselőházi rendelet meghozatalának eljárására értelemszerűen kell alkalmazniaz ezen ügyrendnek a tartományi képviselőházi rendeletek meghozatalának eljárásáról szóló rendelkezéseit, azzal, hogy egységes vitát kell folytatni.

7. A Vajdaság Autonóm Tartomány költségvetéséről és zárszámadásáról szóló tartományi képviselőházi rendelet meghozatalának eljárása

153. szakasz

A költségvetésről szóló tartományi képviselőházi rendeletet (a továbbiakban: költségvetés) legkésőbb a törvényben megállapított határidőben a Képviselőház hozza meg.

A költségvetést a tartományi kormány nyújtja be olyan indokolással, amely tartalmazza: a költségvetés meghozatalának alkotmányos, törvényes és statútumbeli alapjait, a felhasználók szerint szükséges eszközöket és a strukturális bevételek javaslatának indokolását.

154. szakasz

A költségvetési javaslatot előzőleg megvitathatják a bizottságok abban a részben, amely a bizottságok tevékenységi körébe tartozó tevékenységeket finanszírozó kiadásokra vonatkozik, és a jelentéseiket, a megindokolt javaslatokkal együtt meg kell küldeniük a Költségvetési és Pénzügyi Bizottságnak.

A Költségvetési és Pénzügyi Bizottság megvitatja a költségvetés javaslatát és az egyes bizottságok jelentéseit, és erről jelentést tesz a Képviselőháznak.

155. szakasz

A Képviselőház ülésén a költségvetési javaslatot elvben és részleteiben is megvitatják.

Ha a költségvetési javaslatra vonatkozó módosító javaslat az egyes kiadások növelését javasolja, a módosító javaslatnak tartalmaznia kell az ezen kiadások eszközforrásait is.

A részletekben történő megvitatás után a költségvetés egészéről kell szavazni.

156. szakasz

A költségvetés kiigazításáról szóló tartományi képviselőházi rendeletet a költségvetés meghozatalának eljárása szerint kell meghozni.

157. szakasz

A tartományi kormány a Képviselőháznak évente legalább kétszer tesz jelentést A Vajdaság AT költségvetéséről szóló tartományi képviselőházi rendelet végrehajtásáról.

A Vajdaság AT költségvetéséről szóló tartományi képviselőházi rendelet végrehajtásáról szóló jelentés megvitatja a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság és a Képviselőháznak jelentést és véleményt juttat el.

158. szakasz

A költségvetés zárszámadásáról szóló tartományi képviselőházi rendelet javaslatát (a továbbiakban: költségvetési zárszámadás), a Képviselőház a törvényben megállapított határidőben vitatja meg és hozza meg.

A költségvetési zárszámadás javaslatát a tartományi kormány nyújtja be az állandó költségvetési tartalékról szóló jelentéssel együtt.

A költségvetési zárszámadás javaslatát és az állandó költségvetési tartalék felhasználásáról szóló jelentést megvitatja a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság és a véleményét tartalmazó jelentést megküldi a Képviselőháznak.

A zárszámadásról egységes vitát kell folytatni és az egészéről kell szavazni.

159. szakasz

Amennyiben az ügyrend ezen részének rendelkezései másképpen nem rendelkeznek, a költségvetés és a költségvetési zárszámadás meghozatalára vonatkozó eljárás tekintetében értelemszerűen kell alkalmazni az ezen ügyrendnek a tartományi képviselőházi rendeletek meghozatalának eljárásáról szóló rendelkezéseit.

8. Stratégiák, fejlesztési tervek és programok, területi tervek, intézményhálózatok és más tervezési és fejlesztési aktusok meghozatalának eljárása

160. szakasz

A tartományi kormány a stratégiák, fejlesztési tervek és programok, intézményhálózatok és más tervezési és fejlesztési aktusok meghatalmazott előterjesztője.

A stratégiák, fejlesztési tervek és programok, intézményhálózatok és más tervezési és fejlesztési aktusok javaslatát indokolással és a szükséges dokumentációval együtt kell benyújtani.

A Képviselőház ülésén való megvitatásuk előtt az 1. bekezdésben foglalt aktus javaslatokat megvitatják az illetékes bizottságok és a Tanács a saját hatáskörébe tartozó kérdésekben.

161. szakasz

A tartományi regionális területi terv, a külön rendeltetésű területi terv és a külön feladatkörű területek és létesítmények hálózatának területi terv javaslatát a tartományi kormány nyújtja be, az indokolással és a szükséges dokumentációval együtt.

A Képviselőház ülésén való megvitatásuk előtt, a tervjavaslatokat megvitatják az illetékes bizottságok és a jelentéseket meg kell küldeniük a Képviselőháznak.

162. szakasz

Amennyiben az ügyrend ezen részének rendelkezései másképpen nem rendelkeznek, a 156. és a 157. szakaszban foglalt aktusok meghozatalára vonatkozó eljárás tekintetében értelemszerűen kell alkalmazni az ezen ügyrendnek a tartományi képviselőházi rendeletek meghozatalának eljárásáról szóló rendelkezéseit.

9. Az ügyrend meghozatalának eljárása

163. szakasz

A Jogszabályügyi Bizottság, az ügyrend javaslatának megerősítése előtt, az ügyrend tervezetét véleményezésre megküldi az Elnökök Kollégiumának.

Az ügyrend meghozatalának eljárásában értelemszerűen kell alkalmazni az ezen ügyrendnek a tartományi képviselőházi rendeletek meghozataláról szóló rendelkezéseit.

10. Sürgősségi eljárás

164. szakasz

A tartományi kormány javasolhatja, hogy a tartományi képviselőházi rendeletet vagy más aktust sürgősségi eljárással hozzák meg.

Sürgősségi eljárással csak az a tartományi képviselőházi rendelet vagy más aktus hozható meg, amelynek sürgősségi eljárás szerint való meg nem hozatala káros következményekkel járna az emberek életére és egészségére, a Tartomány biztonságára és a szervek és szervezetek működésére.

A javaslatot, hogy a tartományi képviselőházi rendeletet vagy más aktust sürgősségi eljárás szerint hozzanak meg, meg kell indokolni. A javaslat írásos indokolásában az előterjesztő köteles felsorolni a káros következményeket, amelyek bekövetkezhetnek, ha a rendeletet nem hozzák meg sürgősségi eljárás szerint.

A javaslatot, hogy a tartományi képviselőházi rendeletet vagy más aktust sürgősségi eljárás szerint hozzanak meg, legkésőbb a Képviselőház ülésének kezdete előtt 24 órával kell megküldeni.

165. szakasz

A sürgősségi eljárás szerint meghozandó tartományi képviselőházi rendeletet vagy más aktust előzőleg a Jogszabályügyi Bizottságnak kell megvitatnia.

A javaslatról, hogy a tartományi képviselőházi rendeletet vagy más aktust sürgősségi eljárás szerint hozzanak meg, a Képviselőház az előző kérdésről való döntés szerint dönt, a napirend megállapításakor.

Ha a Képviselőház elfogadja a javaslatot, hogy a tartományi képviselőházi rendeletet vagy más aktust sürgősségi eljárás szerint hozzanak meg, a tartományi képviselőházi rendelet vagy más aktus javaslatát az ülés napirendjére kell tűzni.

Az előző kérdésről való döntéskor, ha a Képviselőház nem fogadja el, hogy a tartományi képviselőházi rendeletet vagy más aktust sürgősségi eljárás szerint hozzanak meg az előterjesztő javaslatára, a tartományi képviselőházi rendeletet vagy más aktust rendes eljárás szerint kell megvitatni.

A sürgősségi eljárás szerint meghozott rendeletre vagy más aktus javaslatra vonatkozó módosító javaslatot a vita kezdetéig lehet benyújtani.

11. Az aktusok hiteles értelmezésének eljárása

166. szakasz

Az aktusok hiteles értelmezésének meghozatalára vonatkozó javaslatot a Képviselőháznak a meghatalmazott előterjesztő nyújthatja be.

Az 1. bekezdésben említett javaslat tartalmazza az aktus elnevezését, a rendelkezéseket, amelyeknek hiteles értelmezését igényli és a hiteles értelmezés igénylésének okát.

167. szakasz

Ha a Jogszabályügyi Bizottság úgy értékeli, hogy a javaslat indokolt, elkészíti a hiteles értelmezésről szóló javaslatot és eljuttatja a javaslat igénylőjének és a Képviselőháznak.

Ha a Jogszabályügyi Bizottság úgy méri fel, hogy a javaslat nem indokolt, értesíti erről a javaslat előterjesztőjét és a Képviselőházat.

A Jogszabályügyi Bizottságnak az 1. és 2. bekezdésben említett javaslatáról a Képviselőház dönt.

Ha a Képviselőház nem fogadja el a Jogszabályügyi Bizottság álláspontját, hogy a hiteles értelmezés nem indokolt, akkor megbízza a Jogszabályügyi Bizottságot a hiteles értelmezés javaslatának elkészítésével.

168. szakasz

Ha e fejezet rendelkezései másképpen nem rendelkeznek a Képviselőház által meghozott rendeletek és más aktusok hiteles értelmezése meghozatalának eljárása tekintetében, az ezen ügyrendnek a szóban forgó aktusok meghozatalának eljárásáról szóló rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

12. A Nemzetgyűlés által meghozott törvényjavaslatok, más jogszabályok és általános aktusok javaslatai megállapításának eljárása

169. szakasz

Javaslatot, hogy a törvényjavaslat, más jogszabály és általános aktus javaslatának szövegét is tartalmazó köztársasági törvény, más jogszabály és általános aktus előterjesztője a Képviselőház legyen, a tartományi kormány, a képviselő, az illetékes bizottság és a képviselői csoport nyújthat be.

A törvényjavaslat, más jogszabály és általános aktus javaslatának szövegét a törvény, más jogszabály és általános aktus meghozatalának alakjában, a Nemzetgyűlés ügyrendje által meghatározott tartalmú indokolással kell benyújtani.

A törvényjavaslat, más jogszabály és általános aktus javaslat szövegének benyújtója köteles felsorolni az okokat, amelyek miatt javasolja a Képviselőháznak, hogy állapítsa meg a törvényjavaslatot, más jogszabály és általános aktus javaslatát és nyújtsa be a Nemzetgyűlésnek.

170. szakasz

A Képviselőház elnöke, miután átvette a javaslatot, hogy a Képviselőház legyen a köztársasági törvény előterjesztője, a törvény szövegével együtt eljuttatja a képviselőknek és a tartományi kormánynak, ha nem a kormány az előterjesztő.

A Jogszabályügyi Bizottság, a Nemzetgyűlés Bizottságaival a Tartomány Hatáskörének Érvényesítésében Együttműködő Bizottság és az illetékes bizottság megvitatják a javaslatot és a véleményezett jelentéssel együtt eljuttatják a Képviselőháznak.

171. szakasz

A javaslattevő, hogy a Képviselőház legyen a köztársasági törvény, más jogszabály és általános aktus előterjesztője, a Képviselőház ülésén kiegészítő indokolással is megindokolhatja miért kell a törvényjavaslat, más jogszabály és általános aktus előterjesztőjének a Képviselőháznak lennie. A tartományi kormány képviselője, ha nem a kormány az előterjesztő, és a Nemzetgyűlés Bizottságaival a Tartomány Hatáskörének Érvényesítésében Együttműködő Bizottság kiegészítő indokolással indokolhatja meg a javaslat elfogadását, illetve el nem fogadását.

A javaslatról, hogy a Képviselőház a köztársasági törvények, más jogszabályok és általános aktusok előterjesztője legyen, vitát kell nyitni.

Ha a Képviselőház nem fogadja el, hogy a köztársasági törvény, más jogszabály és általános aktus előterjesztője legyen, a törvényjavaslat szövegét a Képviselőház nem vitatja meg.

172. szakasz

Ha a Képviselőház elfogadja, hogy a törvény, más jogszabály és általános aktus előterjesztője legyen, vitát nyit a törvényjavaslat szövegéről. A törvényjavaslat szövegének egészéről kell szavazni.

Amikor a Képviselőház megerősítette a törvényjavaslatot, más jogszabály és általános aktus javaslatát, kijelöli a Képviselőház képviselőjét a Nemzetgyűlésben és meghatalmazza, hogy fogadja el a módosító javaslatokat, amelyek nem módosítják a javaslat lényegét.

173. szakasz

A törvényjavaslatokat, más jogszabályok és általános aktusok javaslatait a Képviselőház elnöke megküldi a Nemzetgyűlésnek és értesíti a Nemzetgyűlést a meghatalmazott képviselőről.

174. szakasz

Az ügyrendnek a módosító javaslatok benyújtásának eljárására és a benyújtott módosító javaslatokról való döntésről szóló rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni a törvényjavaslat, más jogszabály és általános aktus szövegére tett módosító javaslat benyújtásának eljárására is.

13. A köztársasági törvényjavaslatra tett módosító javaslatok benyújtásának eljrása

175. szakasz

Javaslatot, hogy a Képviselőház módosító javaslatot nyújtson be a köztársasági törvényjavaslatra, a tartományi kormány, az illetékes bizottság és a képviselői csoport nyújthat be.

A törvényjavaslatra vonatkozó módosító javaslatot meg kell küldeni a képviselőknek, a tartományi kormánynak, ha nem a kormány az előterjesztő, az illetékes bizottságnak, ha nem a bizottság az előterjesztő és a Nemzetgyűlés Bizottságaival a Tartomány Hatáskörének Érvényesítésében Együttműködő Bizottságnak.

176. szakasz

A módosító javaslatot megvitatja a tartományi kormány, ha nem a kormány az előterjesztő, továbbá az illetékes bizottság, a Jogszabályügyi Bizottság és a Nemzetgyűlés Bizottságaival a Tartomány Hatáskörének Érvényesítésében Együttműködő Bizottság és a Képviselőház elé terjeszti a jelentést a javaslattal, hogy a módosító javaslatot megerősítse-e, vagy ne erősítse meg.

Amikor a Képviselőház megerősíti a módosító javaslatokat, kijelöli a Képviselőház képviselőjét, aki a Nemzetgyűlés ügyrendjével összhangban a Nemzetgyűlés ülésén megindokolja a benyújtott módosító javaslatot.

A Képviselőház elnöke benyújtja a Nemzetgyűlésnek a módosító javaslatot és tájékoztatja a Nemzetgyűlést a meghatalmazott képviselőről.

14. Az alkotmányosság és a törvényesség elbírálására vonatkozó eljárás

177. szakasz

Az alkotmánybíróság előtt a törvény, illetve a köztársasági szervek más jogszabálya vagy  általános aktusa, ha ezek az aktusok sértik Vajdaság Autonóm Tartomány alkotmányban és törvényben megerősített jogait, alkotmányosságának és törvényességének elbírálására vonatkozó eljárás megindítását indítványozhatják a meghatalmazott előterjesztők. A Képviselőház elnöke a javaslatot megküldi a képviselőknek és a tartományi kormánynak, ha nem a kormány az előterjesztő.

Ha a Képviselőház elfogadja az alkotmányosság és törvényesség elbírálására vonatkozó eljárás megindítására vonatkozó javaslatot, kijelöli a képviselőt, hogy részt vegyen az alkotmánybíróság előtti eljárásban.

A Képviselőház elnöke az eljárás megindítására vonatkozó javaslatot megküldi a Szerb Köztársaság Alkotmánybíróságának.

178. szakasz

Ha megindították a Képviselőház jogszabálya vagy általános aktusa alkotmányosságának és törvényességének elbírálására irányuló eljárást, választ az alkotmánybíróságnak a Jogszabályügyi Bizottság ad az alkotmánybíróság kérelmében meghatározott határidőben és kijelöli azt a személyt, akit meghatalmaz, hogy részt vegyen az alkotmánybíróság előtt folytatott eljárásban.

15. Eljárás a referendum-javaslat kiírásával kapcsolatban

179. szakasz

A Képviselőház referendumot írhat ki a határkörébe tartozó kérdésekről a tartományi kormány vagy 30 képviselő javaslatára.

A Képviselőház tartományi referendumot ír ki, ha kiírását legalább 30 000 választópolgár igényli.

180. szakasz

A javaslatot arról, hogy a Képviselőház referendumot írjon ki a hatáskörébe tartozó kérdésekről, megvitatja az a bizottság, amelynek a hatáskörébe tartozik a kérdés és a Tartomány Alkotmányjogi Helyzetével Foglalkozó Bizottság, amely megállapítja, hogy a javaslat tartalma összhangban van-e a törvénnyel, a javaslatot a meghatalmazott javaslat-előterjesztők nyújtották-e be és a kérdés a Képviselőház hatáskörébe tartozik-e.

A Képviselőház elveti a javaslatot, ha nincs összhangban a statútummal és a törvénnyel vagy nem a meghatalmazott javaslatelőterjesztő nyújtotta be, illetve a javasolt kérdés nem tartozik a Képviselőház hatáskörébe és erről tájékoztatja a javaslat előterjesztőjét.

181. szakasz

A referendumot az alkotmányban, a törvényben, a statútumban és az ezen ügyrendben előirányozott módon kell végrehajtani.

16. A megválasztás és a tisztség megszűnésének eljárása

182. szakasz

A Vajdaság Autonóm Tartomány által alapított közvállalatok, intézmények, ügynökségek és más szervezetek igazgatóbizottságai és felügyelő bizottságai igazgatójának, elnökének és tagjainak, továbbá más személyek megválasztására, kinevezésére és felmentésére irányuló megindokolt javaslatot, akiket a Képviselőház választ, nevez ki és ment fel, az a bizottság nyújtja be, amely a tevékenységi körében az e területről való kérdéseket tárgyalja.

A tartományi titkárhelyettes megválasztására és felmentésére vonatkozó megindokolt  előterjesztést a tartományi kormány elnöke nyújtja be.

 

VI. A KÉPVISELŐHÁZ ÉS A TARTOMÁNYI KORMÁNY VISZONYA

1. A tartományi kormány megválasztása

183. szakasz

A tartományi kormány elnökjelöltjét a Képviselőház elnöke javasolja, miután meghallgatta a képviselői csoportok képviselőinek véleményét.

A javaslat tartalmazza a jelölt család- és utónevét, rövid életrajzát, párthovatartozását, a szóvivő család- és utónevét, az indokolást és a jelölt írásos jóváhagyását.

184. szakasz

A tartományi kormány elnöki tisztségére előterjesztett jelöltről vitát kell nyitni.

Valamennyi képviselő elmondhatja a véleményét az előterjesztett jelöltről.

185. szakasz

A tartományi kormány elnökjelöltje ismerteti a Képviselőházzal a tartományi kormány programját és javasolja az összetételét.

186. szakasz

A tartományi kormány elnökjelöltjének programjáról és a tartományi kormány tagjelöltjeiről vitát kell nyitni.

A vita befejeztével  a tartományi kormány elnök - , alelnök – és tagjelöltjeiről együttvéve kell dönteni nyilvános szavazással.

A tartományi kormányt megválasztották, ha a megválasztására szavazott az összes képviselő többsége.

Ha a tartományi kormányt nem választják meg, az egész eljárást meg kell ismételni.

187. szakasz

A tartományi Kormány elnöke és tagjai megválasztásukat követően leteszik a Képviselőház előtt a külön határozatban megállapított szövegű hivatali esküt.

2. A tartományi kormány képviselete a Képviselőházban

188. szakasz

A tartományi kormány Képviselőházban való képviseletének általános joga és kötelessége a tartományi kormány elnökét vagy az általa meghatározott alelnököt illeti meg, és erről írásban értesíti a Képviselőház elnökét.

Ha a tartományi kormány az előterjesztő, kijelöli a tartományi kormány tagját vagy a tartományi titkárhelyettest, aki a Képviselőház vagy a bizottság ülésén megtárgyalandó kérdés kapcsán képviseli.

189. szakasz

Az egyes kérdések kapcsán, amelyeknek előterjesztője a tartományi Kormány, szakmai és egyéb magyarázatok, értesítések és vélemények nyújtására a munkatestületek ülésén kijelölheti a megbízottait.

190. szakasz

A határozat, más jogszabály vagy általános aktus javaslat, vagy pedig a Képviselőháznak benyújtandó egyéb anyag kapcsán, a  tartományi kormány értesíti a Képviselőházat a Képviselőház és a bizottságok ülésén való képviselőiről és megbízottairól.

Ha a bizottság az ülésen javasolja az aktusjavaslat módosítását vagy kiegészítését, az az aktusjavaslat összetevő részévé csak akkor válik, ha az előterjesztő képviselője elfogadja.  

191. szakasz

A Képviselőház és a bizottság értesíti a tartományi kormányt az üléseiről és az előterjesztett napirendről.

3. A képviselői kérdéssel kapcsolatos eljárás

192. szakasz

A képviselőnek joga van a tartományi közigazgatási szervek egyes elöljáróinak vagy a tartományi kormánynak a hatáskörükbe tartozó képviselői kérdést feltenni.

A képviselői kérdést világosan kell megfogalmazni.

A képviselői kérdés feltehető írásos formában a Képviselőház két ülése között, a Képviselőház elnöke által, aki azt megküldi az illetékes  tartományi közigazgatási szerv elöljárójának vagy a tartományi kormánynak.

A képviselői kérdés feltehető szóban is a Képviselőház ülésén, a megállapított napirend szerinti munka befejezése után.

A Képviselőház elnöke felhívja a képviselői kérdést feltevő képviselő figyelmét, ha a kérdést nem az ezen ügyrend rendelkezéseivel összhangban teszi fel, illetve ha nem az illetékes szervhez intézi.

193. szakasz

A szóban feltett képviselői kérdést, a tartományi kormány képviselőjének, illetve a tartományi közigazgatási szerv elöljárójának mindjárt szóban meg kell válaszolnia. Ha a válaszadásra bizonyos előkészületekre van szükség, azt mindjárt meg kell indokolniuk, a választ pedig a képviselőnek írásos formában kell megadni, a kérdés feltevésének napjától számított nyolc napon belül.

A tartományi kormány vagy a tartományi közigazgatási szerv elöljárójának írásos válaszát meg kell küldeni a képviselőknek.

Kivételesen, ha a képviselői kérdés megválaszolásának előkészítésében meg kell állapítani bizonyos tényeket, amelyeknek megállapítása hosszabb időt vesz igénybe vagy összetettebb elemzéseket, a képviselői kérdés megválaszolásának határideje meghosszabbítható, de 30 napnál nem tovább.

194. szakasz

A képviselői kérdésre adott válasz után, a kérdést feltevő képviselőnek joga van, legfeljebb öt perc tartamban, kommentárt fűzni a kérdésére kapott válaszhoz vagy pótkérdést feltenni.

A pótkérdésre kapott válasz után a képviselőnek legfeljebb öt perc tartamban joga van nyilatkozni a válaszról.

195. szakasz

Ha a feltett képviselői kérdésre adott válasz olyan adatokat tartalmaz, amelyek állami, katonai vagy hivatali titkot jelentenek, a tartományi kormány, illetve a tartományi közigazgatási szerv elöljárója javasolhatja, hogy a választ a nyilvánosság nélkül hallgassák meg.

4. Az interpelláció megvitatásának eljárása

196. szakasz

Interpellációt a tartományi kormány vagy valamelyik tagjának munkájával kapcsolatos meghatározott kérdések megvitatása céljából, legalább 30 képviselő nyújthat be.

Az interpellációt írásban kell benyújtani, világosan megfogalmazott és megindokolt megvitatandó kérdéssel, a javaslattal hogyan kellene a megvitatást az interpellációval kapcsolatban lezárni, továbbá tartalmaznia kell az interpellációt benyújtók meghatalmazott képviselőjének nevét.

Az interpellációt a benyújtó képviselők írják alá.

197. szakasz

Az interpellációt a Képviselőház elnökének kell benyújtani, aki rögtön továbbítja az Adminisztratív, Mandátumvizsgáló és Mentelmi Bizottsághoz, hogy állapítsa meg az interpelláció összhangban van-e ezen ügyrend rendelkezéseivel.

Az Adminisztratív, Mandátumvizsgáló és Mentelmi Bizottság határidőben megvitatja az interpellációt, amely nem lehet 15 napnál rövidebb a benyújtást követően. Amennyiben megállapítja, hogy az interpelláció nem készült az ezen ügyrenddel összhangban vagy a Képviselőházhoz és a képviselőkhöz nem méltó, sértő vagy más kifejezéseket tartalmaz, követelni fogja a benyújtótól, hogy az interpellációt 15 napnál nem hosszabb határidőn belül hangolja össze az ezen ügyrend rendelkezéseivel.

Ha a benyújtó határidőben nem hangolja össze az interpelláció szövegét a megtett észrevételekkel, az interpelláció visszavontnak tekintendő, amiről értesíteni kell az interpelláció benyújtójának meghatalmazott képviselőjét. Ha az interpelláció benyújtója úgy véli, hogy a  Mandátumvizsgáló és Mentelmi Bizottság észrevételei alaptalanok, követelheti, hogy a Képviselőház foglaljon állást e bizottság álláspontjáról.

198. szakasz

Ha a Mandátumvizsgáló és Mentelmi Bizottság úgy értékeli, hogy a benyújtott interpelláció összhangban van ezzel az ügyrenddel, jelentést tesz és az álláspontjáról tájékoztatja a Képviselőház elnökét, aki az interpellációt a Bizottság jelentésével együtt eljuttatja a tartományi kormánynak és a képviselőknek.

199. szakasz

A benyújtott interpellációra adott választ a tartományi kormány köteles 30 napon belül megadni.

A Képviselőház elnöke a tartományi kormány álláspontjáról értesíti a képviselőket.

200. szakasz

A Képviselőház ülését, amelyen meg kell vitatni és szavazni az interpellációról, legkésőbb a tartományi kormány álláspontja megküldésének napjától számított 15 napon belül kell megtartani.

Ha a tartományi kormány meghatározott határidőn belül nem küldi meg az interpellációról szóló álláspontját, a Képviselőház ülését, amelyen az interpellációt meg kell vitatni, legkésőbb az álláspont meghozatalára vonatkozó határidő leteltének napjától számított 15 napon belül kell megtartani.

201. szakasz

Az interpellációt benyújtó képviselőjének joga van a Képviselőház ülésén megindokolni az interpellációt.

A tartományi kormány elnöke köteles a Képviselőház ülésén ismertetni a tartományi kormánynak a benyújtott interpellációval kapcsolatos álláspontját.

202. szakasz

Az interpellációval kapcsolatos vitát be kell fejezni azon az ülésen, amelyen meg is kezdték.

Az interpelláció benyújtójának képviselője a vita berekesztéséig visszavonhatja az interpellációt.

203. szakasz

Az interpellációval kapcsolatos vita befejezhető azon kérdésről való állásfoglalással, amelyet az interpellációval indítottak meg vagy a következő napirendi pontra való áttérés megszavazásával.

Ha azt javasolták, hogy az interpellációval kapcsolatos vitát a következő napirendi pontra való áttérés megszavazásával fejezzék be a megindított  interpelláció általi kérdésről való állásfoglalás nélkül, a tartományi kormány elnökének joga van állást foglalni erről a kérdésről. Ha a tartományi kormány elnöke egyetért ezzel a javaslattal, de vannak más javaslatok is, először erről a javaslatról kell szavazni.

Ha a 2. bekezdésben foglalt javaslatot nem fogadják el, a többi javaslatról a Képviselőház a benyújtásuk sorrendje szerint nyilatkozik.

204. szakasz

Ha a Képviselőház szavazással nem fogadja el a tartományi kormány vagy tagjának  javaslatát, meg kell kezdeni a tartományi kormány vagy tagja iránti bizalmatlansági  szavazást, amennyiben előzőleg, az interpellációra adott válasz el nem fogadása után, a tartományi kormány elnöke, illetve tagja nem nyújtja be lemondását.

205. szakasz

Az interpelláció tárgyát képező kérdésről nem lehet 90 nap eltelte előtt ismét tárgyalni.

5. A tartományi kormánnyal szembeni bizalmatlanság és a tartományi kormány lemondása

206. szakasz

A tartományi kormánnyal, a tartományi kormány elnökével vagy egyes tagjaival szemben bizalmatlansági indítványt legalább 30 képviselő nyújthat be.

Az indítványt a Képviselőház elnökének írásos formában kell benyújtani.

Az indítványnak tartalmaznia kell az okot, ami miatt a bizalmatlanság megszavazását javasolják.

Az indítványban fel kell tüntetni az előterjesztő képviselőjét. Amennyiben ezt nem teszik meg, úgy kell tekinteni, hogy az előterjesztő képviselője az első aláírt képviselő.

A Képviselőház elnöke ezt a javaslatot rögtön továbbítja a tartományi kormány elnökéhez, illetve egyik tagjához és a képviselőkhöz.

A Képviselőház elnöke a bizalmatlansági indítványról értesíti a tartományi kormányt és a Képviselőházat és kijelöli a határidőt, amikor a Képviselőház megvitatja ezt az indítványt, azzal, hogy ez a határidő az indítvány átvételétől nem lehet öt napnál rövidebb, sem 15 napnál hosszabb.

207. szakasz

A Képviselőház ülésének kezdetén az indítványozók képviselőjének joga van megindokolni a tartományi kormánnyal, illetve a tartományi kormány egyes tagjával szembeni bizalmatlansági indítványt, a tartományi kormány képviselőjének pedig joga van válaszolni.

208. szakasz

A tartományi kormány javasolhatja a Képviselőháznak a bizalmi szavazást.

A bizalmatlanság kérdését a tartományi kormány nevében a tartományi kormány elnöke írásos formában kezdeményezi indokolással együtt és a Képviselőház elnökének nyújtja be, aki erről értesíti a képviselőket.

209. szakasz

A tartományi kormánnyal szembeni bizalmi és bizalmatlansági kérdésről a Képviselőház az összes képviselő szavazattöbbségével dönt.

Ha a Képviselőház a tartományi kormánnyal szemben megszavazza a bizalmatlanságot vagy nem szavazza meg a bizalmat, a tartományi kormánynak megszűnik a mandátuma, a Képviselőház elnöke pedig köteles 15 napon belül megindítani az eljárást az új tartományi kormány megválasztására.

Ha a Képviselőház a bizalmatlanság megszavazásának napjától számított 30 napon belül nem választja meg az új tartományi kormányt, a Képviselőház elnöke köteles feloszlatni a Képviselőházat és kiírni a választásokat.

210. szakasz

A tartományi kormány elnöke benyújthatja lemondását a Képviselőháznak.

A tartományi kormány elnöke a lemondását a Képviselőház elnökének kell benyújtania és ugyanakkor erről értesítenie kell a nyilvánosságot.

A Képviselőház az első következő ülésen vita nélkül megállapítja a lemondást.

A tartományi kormány mandátuma a tartományi kormány elnöke általi lemondás megállapításának napjával megszűnik.

Amikor a Képviselőház megállapítja a tartományi kormány elnökének lemondását, meg kell indítani az új tartományi kormány megválasztásának eljárást.

Amikor a Képviselőház megállapítja a tartományi kormány elnökének lemondását, a Képviselőház elnöke köteles 15 napon belül megindítani az új tartományi kormány megválasztásának eljárását.

Ha a Képviselőház a tartományi kormány elnöke általi lemondás megállapításának napjától számított 30 napon belül nem választja meg az új tartományi kormányt, köteles feloszlatni a Képviselőházat és kiírni a választásokat.

211. szakasz

A tartományi kormány tagja a lemondását a tartományi kormány elnökének nyújthatja be.

A tartományi kormány elnöke a benyújtott lemondást eljuttatja a Képviselőház elnökéhez, aki az első következő ülésen ezt megállapítja.

A tartományi kormány javasolhatja a Képviselőháznak a tartományi kormány egyes tagjainak felmentését.

A Képviselőház az első következő ülésen megvitatja és szavaz a tartományi kormány tagjának felmentésére vonatkozó javaslatról.

A tartományi kormány tagjának felmentéséről szóló döntés akkor tekintendő meghozottnak, ha az összes képviselő többsége mellette szavaz.

A tartományi kormány lemondását benyújtó tagjának mandátuma a lemondás megállapításának napján, a tartományi kormány felmentett tagjának mandátuma pedig a felmentéséről szóló határozat meghozatalának napján megszűnik.

212. szakasz

A tartományi kormánynak, illetve a tartományi kormány tagjának, valamint a képviselők mindegyikének, aki aláírta a tartományi kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt, joga van visszavonni a felmentési, illetve lemondási indítványát, mindaddig, míg meg nem hozzák a felmentésről, illetve a lemondásról szóló határozatot.

Ha a javaslatot, hogy a tartományi kormánnyal, illetve egyes tagjával szemben bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be, a képviselők visszavonják, úgy hogy a képviselők száma, akik javasolták, hogy a tartományi kormánnyal vagy egyes tagjával szemben bizalmatlanságot szavazzanak, 30-nál kevesebb lesz, a javaslat visszavontnak tekintendő.

 

VII. A KÉPVISELŐHÁZ MUNKÁJÁNAK NYILVÁNOSSÁGA

213. szakasz

A Képviselőház és bizottságainak ülései nyilvánosak.

A Képviselőház ülései zártak is lehetnek a nyilvánosság számára a törvényben meghatározott módon, ha ezt a tartományi kormány, a bizottság vagy legalább 20 képviselő  javasolja. A javaslatot meg kell indokolni, a javaslatról pedig a Képviselőházban vita nélkül kell szavazni.

A bizottságok ülései zártak lehetnek a nyilvánosság számára a törvényben meghatározott esetekben, ha ezt a bizottság javasolja.

A Képviselőház vagy a bizottság ülésén lehet dönteni arról, hogy a sajtó vagy más tájékoztatási eszközök képviselői jelen lehetnek az ülésen akkor is, amikor a tárgyalás a nyilvánosság jelenléte nélkül történik. Az ilyen kérdésről a sajtó és más tájékoztatási eszközök képviselői a nyilvánosság számára csak azokat a tájékoztatásokat adhatják, amelyekről az ülésen erről döntenek. Az ülésen lehet dönteni, hogy az ilyen kérdésekről való tájékoztatást csak bizonyos idő elteletével lehet adni.

214. szakasz

A Képviselőház elnöke tájékoztatja a nyilvánosságot a Képviselőház munkájáról és azokról a határozatokról, amelyeket a Képviselőház meghozott.

A nyilvánosság akkor tekintendő tájékozottnak, amikor a Képviselőház ülésére való meghívót, a hozzátartozó anyagokkal együtt, az ezen ügyrenddel összhangban, megküldték a tömegtájékoztatási eszközök képviselőinek és ha azok jelen voltak a Képviselőház ülésén.

A képviselők és a nyilvánosság teljesebb tájékoztatása érdekében, a Képviselőház az aktus javaslatot közzé teheti a tömegtájékoztatási eszközökben és külön kiadványként is, amiről a Képviselőház elnöke dönt.

215. szakasz

A sajtó és más tájékoztatási eszközök képviselői, a Képviselőház belső rendjéről szóló jogszabállyal összhangban, jelen lehetnek a Képviselőház és a bizottságok ülésein és a rendelkezésükre kell bocsátani azokat az anyagokat, amelyeket a képviselőknek is megküldenek.

A televíziónak joga van élőben közvetíteni a Képviselőház ülését, illetve utólag felvételről sugározni az ülés munkáját.

A tömegtájékoztatási eszközök képviselőinek biztosítani kell a szükséges feltételeket a Képviselőház és a bizottságok ülései munkájának figyelemmel kíséréséhez.

216. szakasz

A tömegtájékoztatási eszközök képviselői kötelesek a Képviselőház és a bizottságok munkájáról átfogóan, objektíven és a valóságnak megfelelően tájékoztatni a nyilvánosságot.

217. szakasz

A sajtónak és egyéb tömegtájékoztatási eszközöknek szánt hivatalos közleményeket a megfelelő képviselőházi szolgálat állítja össze és a Képviselőház elnöke vagy az általa meghatalmazott személy hagyja jóvá.

218. szakasz

A Képviselőházban bármelyik képviselő tarthat sajtóértekezletet.

219. szakasz

A polgárok, nem zavarva a munkát, jelen lehetnek a Képviselőház ülésén, kivéve amikor az ügyrend értelmében ki van zárva a nyilvánosság.

A Képviselőház ülésén annyi érdekelt polgár lehet jelen, amennyi nem zavarja a Képviselőház rendes munkáját.

Azok a polgárok, akik jelen szeretnének lenni a Képviselőház ülésén, erről legalább két nappal az ülés előtt kötelesek értesíteni a Képviselőház elnökét.

220. szakasz

Szervezett polgári csoportok a Képviselőház megtekintése és történelmével és munkájával való megismerkedés céljából meglátogathatják a Képviselőházat a Képviselőház Nyitott Ajtó Napjain.

221. szakasz

A Képviselőháznak internet oldala van.

Az internet oldalak tartalmát részletesebben a Képviselőház titkára által meghozott útmutatók szabályozzák, a tájékoztatásban illetékes bizottság előzőleg megszerzett véleménye alapján.

 

VIII. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZÖVEG

222. szakasz

Az aktusok egységes szerkezetbe foglalt szövegét, ha megállapították az egységes szerkezetbe foglalt szöveg megállapításának kötelezettségét, azt a Jogszabályügyi Bizottság véglegesíti.

223. szakasz

A rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövegét közzé kell tenni Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapjában.

 

IX. A KÉPVISELŐHÁZI AKTUSOK EREDETI PÉLDÁNYA ÉS KÖZZÉTÉTELE

224. szakasz

A Képviselőház által meghozott aktus eredeti példányát a Képviselőház elnöke írja alá és rá kell ütni a Képviselőház pecsétjét.

Az eredeti példány az aktusnak a Képviselőház ülésén elfogadott szövege.

A Képviselőház aktusának eredeti példányát a Képviselőházban kell őrizni.

Az eredeti példány kidolgozásáról, lepecsételéséről, őrzéséről és nyilvántartásáról a Képviselőház titkára gondoskodik.

225. szakasz

A Képviselőház által meghozott aktusokat közzé kell tenni Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapjában.

A Képviselőház és a munkatestületek záró-határozatait, valamint a munkatestületek más aktusait közzé kell tenni, ha az ezen aktusokban elő van irányozva.

Az autentikus tolmácsolást közzé kell tenni Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapjában.

Az 1., 2. és 3. bekezdésekben foglalt aktusok közzétételéről a Képviselőház gondoskodik.

A Képviselőház titkára, az 1., 2. és 3. bekezdésben említett aktusok eredeti szövegének alapján, az aktusok közzétett szövegén hibakiigazítást ad.

 

X. A KÉPVISELŐHÁZ EGYÜTTMŰKÖDÉSE

226. szakasz

A Képviselőház együttműködik a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésével és a helyi önkormányzati egységek képviselő-testületeivel.

Az együttműködés tapasztalatcsere, közös testületek alapítása, közös tevékenység, álláspont-egyeztetés, programok, dokumentáció és tájékoztató anyagok cseréje, együttes ülések és delegációcsere révén valósul meg.

227. szakasz

A Képviselőház a nemzetközi szervezetek, más államok és régiók képviseleti testületeivel a Képviselőház küldöttségének  az európai régiók szövetségének munkájában való részvételével, a Képviselőház, a Képviselőház elnökének és alelnökének vagy egyes képviselők küldöttségének más államok és régiók képviseleti testületeinek meglátogatásával és más államok és régiók képviseleti testületei küldöttségének fogadásával, információk, más anyagok és kiadványok  cseréjével, valamint más államok és régiók képviseleti testületeivel való egyéb együttműködési formák révén együttműködést valósít meg.

228. szakasz

A Képviselőházban az egyes régiók képviseleti testületeivel, önkéntességi elven, a viszonyok előmozdítására és együttműködésre irányuló baráti képviselői csoportokat alakíthatnak.

A baráti képviselői csoport megalakításakor a parlamentek közötti együttműködés létrehozására és fejlesztésére irányuló kölcsönösen kifejezett érdekekből kell kiindulni.

A baráti csoportok elnökét és tagjait az Európai Integrációs és Nemzetközi Együttműködési Bizottság határozza meg.

A más régiók képviseleti testületeinek baráti csoportjaival való látogatási cseréről szóló döntést a baráti csoportok az Európai Integrációs és Nemzetközi Együttműködési Bizottsággal együttműködésben és annak jóváhagyásával kell meghozni.

Amennyiben az Európai Integrációs és Nemzetközi Együttműködési Bizottságnak nincs lehetősége, hogy kijelölje a baráti csoportok elnökét és tagjait vagy pedig, hogy jóváhagyja a más régiók képviseleti testületeinek baráti csoportjaival való látogatási cseréről való határozatot, ezekről a kérdésekről a Képviselőház elnöke hoz határozatot.

229. szakasz

A Képviselőház képviselői bizonyos csoportosulások jogainak bemutatása és a társadalomban betöltött szerepükről való tudat erősítése, valamint bizonyos társadalmi értékek bemutatása céljából, meghatározott nem formális csoportokat alakíthatnak.

 

XI. A KÉPVISELŐHÁZ MŰKÖDÉSE KÖZVETLEN HÁBORÚS VESZÉLY VAGY RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT ESETÉN

230. szakasz

Az ügyrend rendelkezéseit közvetlen háborús veszély vagy rendkívüli állapot esetén is alkalmazni kell a Képviselőház működésére, amennyiben a Képviselőház ügyrendje, más jogszabálya és általános aktusa másképpen nem rendelkezik.  

231. szakasz

Közvetlen háborús veszély vagy rendkívüli állapot esetén, a Képviselőház elnöke:

- kijelöli a Képviselőház ülésének idejét és helyét,

- megállapítja a képviselőknek az ülésre való meghívási módját, továbbá az ülésanyagnak a kézbesítési módját és határidejét,

- elrendeli, hogy a Képviselőházba újságírót akkreditáló tömegtájékoztatási eszközök szerkesztőségének ne küldjék a határozatok, az általános aktusok és egyéb anyagok javaslatát mindaddig, amíg a Képviselőház másképpen nem dönt,

- elrendelheti, hogy a Képviselőház és a bizottságok üléséről készült jegyzőkönyveket és gyorsírói jegyzeteket különleges módon tartsák nyilván, tegyék közzé és őrizzék,

- dönt a Képviselőházi Szolgálat munkamódjáról és feladatteljesítéséről.

232. szakasz

Közvetlen háborús veszély vagy rendkívüli állapot esetén, nem kell alkalmazni ezen ügyrendnek a Képviselőház és bizottságai ülésének megtartására vonatkozó kvórumról szóló rendelkezéseit. A Képviselőház és bizottságainak üléseit azokkal a képviselőkkel kell megtartani, akik jelen vannak az ülésen, а rendeleteket pedig a Képviselőház és bizottságai ülésén jelen levő képviselők szavazattöbbségével kell meghozni.

233. szakasz

Közvetlen háborús veszély vagy rendkívüli állapot esetén, a Képviselőház által megvitatandó határozatok és általános aktusok javaslatai előterjeszthetőek megvitatásra és döntéshozatalra az illetékes bizottságokban való előzetes megvitatásuk nélkül is, amennyiben a Képviselőház így dönt.

A tartományi kormány az ezen aktusokra vonatkozó véleményét közvetlenül a Képviselőház ülésén fejti ki.

234. szakasz

Közvetlen háborús veszély vagy rendkívüli állapot esetén, a képviselők kötelesek azonnal és a legalkalmasabb módon értesíteni a Képviselőház titkárát lakóhelyük, illetve tartózkodási helyük minden megváltozásáról.

 

XII. A KÉPVISELŐHÁZI SZOLGÁLAT

235. szakasz

A Képviselőház, a bizottságok, a képviselők és a képviselői csoportok számára szükséges szakmai és egyéb teendőket a Képviselőházi Szolgálat látja el.

A Képviselőházi Szolgálat szervezetét, feladatait és működését tartományi képviselőházi rendeletben kell szabályozni.

236. szakasz

A Képviselőház épületében és helyiségeiben a belső biztonság és rendfenntartás teendőit, a titkár jóváhagyásával a tartományi szervek általános és közös teendőkben illetékes igazgatás végzi.

 

XIII. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

237. szakasz

A Vajdaság AT Képviselőháznak a 2010. június 26-án hatályba lépett ügyrendjében (VAT Hivatalos Lapja, 11/10. szám) megállapított bizottságok az új összetételű Képviselőház megalakításáig az eddigi tevékenységi körükkel összhangban folytatják munkájukat.  

Az Adminisztratív és Mandátumvizsgáló Bizottság és az  Európai Integrációs és Regionális Együttműködési Bizottság tevékenységi körére vonatkozó rendelkezéseket 2013. november 16-tól kell alkalmazni (A Vajdaság AT Képviselőháza ügyrendjének módosításáról és kiegészítéséről szóló rendelet hatályba lépésétől kezdve).  

238. szakasz

Az ügyrend egységes szerkezetbe foglalt szövegét közzé kell tenni Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapjában.

 

VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY KÉPVISELŐHÁZÁNAK
JOGSZABÁLY-ÜGYI BIZOTTSÁGA