Hasznos információk
MUNKAIDŐ
Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának munkaideje: 8:00 – 16:00 óra.
Szombaton, vasárnap, állami és vallási ünnepnapokon a Képviselőház nem dolgozik.
ÜNNEPEK
Állami ünnepek:
- újév – január 1. és 2;
- gyertyaszentelő – Szerbia államiságának napja – február 15. és 16;
- a munka ünnepe – május 1. és 2;
- a győzelem napja – május 9;
- a II. világháború szerb áldozataira való emlékezés napja – október 21;
- az I. világháborús fegyverszünet napja – november 11.
Vallási ünnepek:
- karácsony első napja – január 7;
- húsvéti ünnepek, nagypéntektől kezdve húsvét másnapjával bezárólag.
Megjegyzés:
- Ha a dátumok egyike, május 9. és október 21. kivételével, vasárnapra esik, a következő munkanap munkaszüneti napnak számít.
- Ünnepnapon, a II. világháború szerb áldozataira való emlékezés napja kivételével, az állami szervek, vállalatok és más tevékenységi és szolgáltatási alanyok nem dolgoznak.
Nemzetközi ünnepek
Január
Január 27. – a holokauszt nemzetközi emléknapja
Az Egyesült Nemzetek 60/7 számú, 2005. november 1-jén elfogadott határozatával Auschwitz felszabadításának napját a holokauszt nemzetközi emléknapjának nyilvánították.
Február
Február 21. – az anyanyelv nemzetközi napja
1999-ben az UNESCO február 21-ikét az anyanyelv nemzetközi napjának nyilvánította. A Földön csaknem 6.000 nyelvet beszélnek. Világszerte kb. 200 államnak meg kell őriznie azokat a nyelveket, amelyeket az összlakosságnak csupán négy százaléka beszél.
A sok nemzet és egyén identitásának alapforrását képező nyelvi kulturális hagyaték kihalásával megszakadnak az ősi kapcsolatok a közös szellemi kútfővel.
Március
Március 8. – az Egyesült Nemzeteknek a nők jogai és a nemzetközi béke napja
A nemzetközi nőnap a nőknek szánt napnak számít, és minden év május 8-án ünneplik. Ez a nap a nők és férfiak közötti gazdasági, politikai és szociális egyenjogúsága iránti harc napjaként jött létre. Az ünnepet Klara Zetkin, született Eisner (1857-1933) német feminista és a szocialista párt tagja kezdeményezte. Klara 1889-től kezdve harcolt a nők jogaiért, kezdeményezését első ízben a szocialista nők nemzetközi értekezletén (1910) terjesztette elő a koppenhágai népotthonban, amely a későbbiekben Ungdomshuset néven vált ismertté. A nőnapot első alkalommal 1911-ben ünnepelték Ausztriában, Németországban, Svájcban és Dániában. Március 8-át 1917-ben fogadták el nemzetközi nőnapként.
Március 21. – a faji megkülönböztetés elleni harc nemzetközi napja
Az Európa Tanács Közgyűlése március 21-ét a faji megkülönböztetés elleni harc nemzetközi napjaként jelölte ki, annak emlékére, hogy 1960. március 21-én a dél-afrikai Sharpeville városban az apartheid rasszista politika elleni tüntetésen 69 embert öltek meg. Ezzel felhívják a figyelmet, hogy minden embert megilleti az információkhoz való hozáférési jog, a lehetőségek és az esélyegyenlőség. Világszerte, a nem kormányzati szervezetek és az állami intézmények különféle akciók keretében tájékoztatjatják a nyilvánosságot a lokális környezetükben jelentkező rasszizmus problémáiról.
Március 22. – a víz világnapja
Az Egyesült Nemzetek Szervezete kb. egy évtizeddel ezelőtt március 22-ét a víz világnapjának nyilvánította, hogy ezáltal kihangsúlyozza a víz jelentőségét és korlátozott szerepét a fejlődés szempontjából. Közelegnak azok az idők, amikor a víz iránti igény nagyobb lesz a tartalékoknál. Ezt követően a fejlődés szükségszerűen fennakad, megkezdődik a vízért folyó harc, sőt még államközi háborús veszély is fennforog. Az Egyesült Nemzetek az egész évtizedet (2005-től 2015-ig) a föld vizei védelmének és megóvásának nemzetközi évtizedének nyilvánította. A víz viléágnapja alkalmából március 22-én megkezdődött a Víz az Életért évtizede. A víz nem ismer földrajzi határokat, sem politikai, gazdasági vagy más akadályokat. A víz minden ember szükségletét képezi, függetlenül a bőr színétől, vallási vagy nemzeti hovatartozástól. Ezért, amikor legközelebb megengedjük a csapot, jusson eszünkbe, hogy a vizet olymódon kell használni, hogy legyen belőle mindannyiunk számára, de gondot kell viselni arról is, hogy maradjon belőle elengendő a jövő nemzedékek részére is.
Március 23. – meteorológiai világnap
Minden év március 23-án a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és annak 187 tagja, csakúgy mint a meteorológiai közösség világszerte, a meteorológiai világnapot ünneplik. Ezen a napon emlékeznek meg az 1950. évi okmány hatályba lépéséről, amelynek alapján megalakult a Meteorológiai Világszervezet. Habár a természeti csapásokat nem lehet elkerülni, a kockázatfelmérés és az időben történő figyelmeztetés integrálásával, a megelőző és enyhítő intézkedésekkel egyetemben, elérhető, hogy ne öltsenek katasztrofális méreteket. Ezt azt jelenti, hogy megfelelő akciókkal jelentősen csökkenteni lehet az emberáldozatok és a társadalmi-gazdasági kár következményeit. A Meteorológiai Világszervezet, a nemzeti meteorológiai és hidrológiai szolgálatok, mind nemzetközi, mind nemzeti szinten jelentős mértékben hozzájárulnak a katasztrófa-kockázat azonosításához, felbecsléséhez és hatásvizsgálatához, valamint az idejében történő figyelmeztetések közzétételéhez.
Április
Április 7. – egészségügyi világnap
Az egéászégügyi világnap az Egészségügyi Világszervezet legjelesebb napja, melyről világszerte megemlékeznek. 1950 óta az egészégügyi világnapot minden év április 7-én ünneplik, azzal a szándékkal, hogy előmozdítsák az egészség jelentőségéről kialakított tudatot. Tény, hogy a globalizációval nő az egészségről való gondviselés, tekintettel az országhatárokat átívelő új kihívásokra, melyek hatással vannak a világ minden emberének közös biztonságára. A fejlett és a fejlődő országok közötti együttműködés előmozdításával a nemzetközi közösség jobban felkészül a közegészség legnagyobb gondjaival való szembesülésre, és segíteni tud egy biztonságosabb világ kialakításában.
Április 23. – nemzetközi könyvnap és szerzői jogi nap
A nemzetközi könyvnap és szerzői jogi nap jó alkalom arra, hogy a politikusok és a civil társadalom ezeregy módon tiszteletét fejezze ki a könyv, mint különleges kifejezési, oktatási és kommunikációs eszköz iránt. A nemzetközi könyvnapot és szerzői jogi napot az UNESCO 28. Általános értekezletén nyilvánították ki 1995. november 15-én, megemlékezve ezzel április 23-ról, Shakespeare, Cerbantes és De la Vega halálának, de egyben más neves alkotók születésének napjáról, mint amilyen pl. Vladimir Nabokov.
Május
Május 1. – a munka ünnepe
Világszerte megünneplik a munka nemzetközi ünnepét, amely a pontosan 130 évvel ezelőtt jobb munkafeltételeket követelő és sztrájkba lépő chicagói munkásokról hivatott megemlékezni. A fejlett országokban ezen a napon szervezetten az utcákra vonulnak, és utalnak a foglalkoztatottaknak a problémáira. Attól fogva, az USA-ban és a világ minden országában a munka ünnepén nagyszabású felvonulásokat és tüntetéseket rendeztek, melyeknek szervezői leginkább a szocialista, kommunista, anarchista és egyéb bal oldali orientáltságú mozgalmak voltak.
Május 3. – a sajtószabadság világnapja
A sajtószabadság világnapját az ENSZ windhoeki nyilatkozatában állapították meg, melyben a cenzúrát az emberi jogok durva megszegésének nyilvánították, és a világ összes államának kormányát a sajtószabadság alkotmányos garanciái tiszteletben tartásának biztosítására szólították fel. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1993. december 20-án fogadta el ezt a nyilatokozatot, és május 3-át a szabad sajtó napjának nyilvánította, az UNESCO ajánlása alapján. Azóta 23 év telt el, az újságírói munka viszont még ma is a legveszélyeztetettebb foglalkozásoknak számít.
Május 15. – a család nemzetközi napja
Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése a 47/237 (1993. szeptember 20-án) május 15-ét a család nemzetközi napjának nyilvánította. Ezen napnak a megtartása az egyesült Nemzetek valamennyi tagjának világos álláspontját tükrözi a különböző családformák tekintetében, ez ezeken belül a nemek egyenrangúságáról, a nők foglalkoztatási esélyegyenlőségéről, a szülői teendők egyenlő megosztásáról, mint az egész társadalom korszerű fejlődésének alapmodelljéről. A család nemzetközi napja egyedülálló alkalom a különböző családi kérdésekről kialakított tudat előmozdítására, beleértve a családon belüli erőszakot is, és egyben megfelelő akciók foganatosítására is ösztönöz. A család képezi a társadalom valamennyi rétege fenntartható fejlődésének legfőbb mozgatóerejét, és ezért a család hozájárulása elkerülhetetlen a jövendőbeli fejlődés szempontjából.
Május 17. – távközlési világnap
A távközlési és az információs társadalom világnapját az első nemzetközi távközlési okmány aláírásának és a Nemzetközi Telekommunikációs Unió megalakulásának emlékére tartják. Az információs és kommunikációs technológiák fejlesztésére és alkalmazására vonatkozó projekteknek elsősorban a gyermekekre és fiatalokra kellene irányulniuk, valamint a digitális megosztottság felszámolására, a távközlési szektor globális fejlődése érdekében.
Május 21. – a kulturális sokszínűség és fejlődés világnapja
A kulturális sokszínűség és fejlődés világnapjának megtartása jó alkalom az UNESCO valamennyi tagállama számára, hogy bemutassa az interkulturális párbeszéd és a kulturális sokszínűség elveit, a szociális összetartás, béke és társadalmi jólét megvalósítása érdekében. A kulturális sokszínűség és pluralizmus elveit eredeti módon be kell építeni a nemzeti fejlesztési politikákba, főként azokba, amelyek az oktatás, környezetvédelem, a világörökség védelme, média, információs technológiák és alkotó jellegű ipari tevékenységek előmozdítására vonatkoznak.
Május 31. – nemdohányzó világnap
Május 31-ét, a nemdohányzó világnapot az Egészségügyi Világszervezet jelmondata alatt tartják meg, mely szerint „A dohányzás halálos minden formában és rejtett alakban“.
Június
Június 1. – nemzetközi gyermeknap
A nemzetközi gyermeknapot az Egyesült Nemzetek Szervezete vezette be, hogy világszerte promoveálja a gyermekek jólétét. Az ünnepet a gyermekjogok napjának is nevezik, mivel az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1989-ben elfogadta a Gyermekek jogairól szóló egyezményt.
Június 4. – az erőszak ártatlan gyermekáldozatainak nemzetközi napja
Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1982. augusztus 19-én határozatot hozott, hogy minden év június 4-én megtartják az erőszak ártatlan gyermekáldozatainak nemzetközi napját (ES-7/8 határozat).
Június 5. – környezetvédelmi világnap
A környezetvédelmi világnapot június 5-én tartják, ez az a dátum, amikor 1972-ben Stockholmban megkezdődött az Egyesült Nemzetek első ökológiai problémákkal foglalkozó értekezlete. Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának legújabb jelentése szerint a tengerek és tavak hó- és jégtakarójának, a gleccsereknek és jégnek az olvadása a jövőben száz millió embert fog értinteni világszerte. A globális felmelegedés jelentős változásokat okozhat a rendelkezésre álló ivóvíz és a mezőgazdasági termeléshez használt víz mennyiségét valamint a tengerek szintjének emelkedését illetően, ami veszélyeztetheti a szigeteket és az alacsony tengerszint feletti magasságon elterülő államokat. A környezetvédelmi világnapon világszerte utcai futóversenyeket és felvonulásokat, hangversenyeket, iskolai rajz- és íróversenyeket, tisztítási és fatelepítési akciókat szerveznek.
Június 20. – a menekültek világnapja
A menekültek világnapját a bátorságnak szentelik – amely a háborús és az elüldözéssel járó borzalmak túléléséhez szükséges, amikor az ember bizonytalansággal és gondokkal szembesül életének kialakítása és felújítása során. A menekültek világnapjának gyújtópontjába a menekültek igen súlyos helyzete került, ami hozzájárult az erről a kérdésről kialakított tudat előmozdításához.
Június 26. – a kínzás áldozatainak világnapja
Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése ezt a napot választotta, 1987. július 26. emlékére, amikor az Egyesült Nemzetek első ízben szervezett értekezletet a kínzás és az emberek iránti egyéb kegyetlen, embertelen vagy megalázó viszonyulások ellen.
Július
Július 11. – népesedési világnap
Ma a világon hozzávetőleg hat millió ember él, és a legújabb elemzések szerint a népszaporulat valószínűleg 2075-ben fog leállni, a kilenc milliárdnál valamivel kevesebb lélekszámmal. Mindez az egyre fogyatkozó természeti erőforrások felhasználásának további ütemétől függ. Az Egyesült Nemzetek erre vonatkozó prognózisai értelmében ebben az évszázadban a népszaporulat a kilenc és a tíz milliárdos lélekszám között fog leállni, és mindez a természeti erőforrások felhasználásának további ütemétől függ. A szakértők szerint egy gigászi méretű kísérlet van folyamatban, amely a Föld megsemmisítéséhez vezet, elsősorban a gazdasági tevékenységek miatt, és ők arra is figyelmeztetnek, hogy a természeti világörökség hosszú távú tervezése és irányítása nélkül katasztrófa fog bekövetkezni.
Augusztus
Augusztus 12. – a fiatalok világnapja
A fiatalok világnapjának célja, hogy a fiatalokat bevonja problémáik aktív megoldásának és az egész társadalom fejlesztésének a folyamatába. Emellett, a fiatalokat be kell vonni a „Lássanak bennünket, halljanak bennünket“ jelmondat alatt futó kampányba, amelyet világszerte ugyanaznap tartanak meg. A kampány szervezői kapcsolatot kívánnak teremteni a fiatalokkal, hogy ezáltal bekapcsolódjanak a ifjúsági politika alakításába. A fiatalok világnapját az Egyesült Nemzetek vezette be 1999-ben, annak érdekében, hogy előmozdítsák a fiatalok tudatát a társadalomban betöltött szerepükkel kapcsolatos kérdések megoldásában való aktívabb részvétel jelentősőgéről.
Augusztus 23. – a rabkereskedelem emlék- és betiltásának nemzetközi napja
A rabkereskedelem emlék- és betiltásának nemzetközi napját az Egyesült Nemzetek vezette be 2004. augusztus 23-án, a Santo Domingo, ma Haiti szigetén rabul ejtett afrikaiak lázadása kitörének emlékére. A lázadás döntő fontosságú eseménynek számít a rabság elleni harc tekintetében. Ezen a napon számos tribünt és különféle rendezvényt szerveznek, amelyek hozzájárulnak a rabkereskedelem problémájának és következményeinek jobb megértéséhez.
Szeptember
Szeptember 8. – az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja
Az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napját az UNESCO vezette be 1967-ben, utalva ezzel az olvasásnak és az írástudásnak az egyén életében valamint az egész társadalomban betöltött szerepére. Az írástudás fogalma és jelentése nagy mértékben megváltozott az elmúlt harminc év folyamán. Az írástudás manapság multidiszciplináris jelenség – az olvasásnál és írásnál sokkal többet jelent, magába foglalja a kommunikáció különböző formáit, az idegen nyelveket és korszerű technológiákat, beleértve a számítógép-kezelési ismereteket is.
Szeptember 16. – az ózon világnapja
Az ózonréteg megőrzése világnapjának célja, hogy ezen akció révén a szennyeződés csökkentéséhez való személyes hozzájárulásra serkentse az embereket, mivel az ózonréteg lebontásának fő okozója a szennyeződés. Az ózonréteget megsemmisítő gázok ötventől kétszáz évig maradnak a sztratoszférában, és megsemmisítésének következményeit még a XII. század nemzedékei és észlelni fogják. Ezért, mielőtt beülünk gépkocsiainkba, jól gondolkozzunk el arról, vajon ezzel megfosztjuk-e gyermeiket a jövőjüktől.
Szeptember 21. – a béke nemzetközi napja
Az ENSZ Közgyűlése 2001-ben külön határozatában szeptember 21-ét a béke nemzetközi napjának nyilvánította, és arra kötelezte a világot, hogy legalább ezen a napon gondoljon a békére és összejövetelekkel, rendezvényekkel, békemenetelésekkel és koncertekkel emlékezzen meg róla.
A cél az egyének és nemzetek közötti béke megteremtése jelentőségéről kialakított tudat előmozdítása.
A határozat felszólítja valamennyi államot és nemzetet, bármely korosztályhoz vagy társadalmi réteghez tartozó embert, hogy ünnepelje a békét és járuljanak hozzá a béke eluralkodásához világszerte.
Október
Október 1. – az idősek nemzetközi napja
Az idősek emberek száma folyamatosan növekszik, és az Egyesült Nemzetek szakértőinek számítása szerint 2050-ben, az emberiség történelmében először fogja az idősek száma meghaladni a fiatalok számát. Pillanatnyilag, a népesség életkora alapján a világ 25 legidősebb állama között, Japán kivételével, valamennyi az európai kontinensről van.
Október 5. – a pedagógusok világnapja
Több, mint 100 országban megtartják a tanárok világnapját. Az idei tanárok világnapjának a témája, hogyan lehet a tanárok kiképzése révén elérni a jobb iskolai tanítást. A tanárok véleménye szerint, meg kell szabadulni attól a ósdi elvtől, amely a figyelem középpontjába a tanárt és a tanítási módszert helyezte.
Október 9. – postai világnap
1874-ben ezen a napon alakult meg Bernben az Általános postaegyesület, melynek alapítói között volt az akkori Szerb Kenézség is. Ma, a számítógépek és a villámposta korában, a levelek és küldemények száma nem csökkent. Manapság az emberek postaládáiba leggyakrabban számlák, felszólítások és reklámanyag érkezik, távoli országokból küldött levelek pedig egyre ritkábban. Manapság csupán a bélyeggyűjtők érdeklődnek a posta iránt, a bélyegeket többé nem szedik le a borítékokról, hanem a gyűjtők megveszik őket.
Október 10. – a lelki egészség világnapja
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a depresszió, az öngyilkosságok száma, a pszichoaktív szerekkel való visszaélés, a pszichoszomatikus zavarok, a bűnözés és erőszakoskodás rohamosan növekszik. Habár a pszichés zavarok többsége csak a betegeket és személyes életüket veszélyeztetik, vannak olyan esetek is, amikor a betegek erőszakoskodnak és veszélyt jelentenek a környezetükre nézve is. A hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy a súlyos bűncselekmények zömét pszichopata zavarokkal élő személyek követik el. Az Egészségügyi Világszervezet közleménye szerint a világon jelnleg kb. 450 millió ember szenved valamilyen lelki megbetegedésben, és élete folyamán minden negyedik ember megér valamilyen lelki vagy viselkedési zavart.
Október 16. – az élelmezés világnapja
Ezt a témát azért választották, hogy nagyobb megértést biztosítsanak a biodiverzitás szerepének és a mezőgazdasági ökoszisztémákra kifejtett hatása jelentősőgének, valamint hogy segítséget nyújtsanak a termelőknek termelési alapjuk felerősítésében és elősegítsék a mai valamint a jövendőbeli nemzedékek élelmezését. Az élelmezés világnapját a világ több országában is megtartják, az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével – Food and Agriculture Organisation (FAO) való együttműködésben.
Október 17. – a szegénység elleni küzdelem világnapja
Az Egyesült Nemzetek 1993-ban vezette be a szegénység elleni küzdelem világnapját, jelképezve a végletes szegénység és egyenlőtlenség felszámolása iránti törekvéseket. Ezt a napot világszerte megtartják, az akció keretében jelképes felállás mellet felolvassák a szolidaritási üzenetet. Az „Állj fel, és emeld fel a hangod a szegénység és egyenlőtlenség ellen“ egy globális kampány a problémáról kialakított tudat előmozdítása érdekében, és a kormányok valamint egyéb nemzetközi szerepvállalók emlékeztetése az Egyesült Nemzetek 2000. évi, a végletes szegénység felszámolásáról hozott milléniumi nyilatkozatában tett ígéretek teljesítésére.
Október 24. – az Egyesült Nemzetek napja
Az Egyesült Nemzeteket 1945. október 24-én alapították, amikor Kína, Franciaország, a Szovjetunió, Nagy Britannia, az USA és az aláírók többsége becikkelyezte az Egyesült Nemzetek alapokmányát. Az alapokmányt 1945. június 26-án San Francisco-ban 50 állam képviselője írta alá, mely államok ezzel a világszervezet alapítóivá váltak. Az alapító tagok közé tartozott Jugoszlávia is. Az Egyesült Nemzetek alapokmányának fő célja a béke előmozdítása, az emberi jogok védelmezése és a szegénység elleni küzdelem. Az Egyesült Nemzetek manapság mintegy 200 államot tömörítenek. Megalapítása óta a világszervezet néhány változási fázison ment keresztül, folyamatban van az Egyesült Nemzetek átfogó megreformálása a világ gondjainak hatékonyabb megoldása érdekében.
Október 24. – a fejlesztési információ világnapja
Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1972-ben október 24-ét a fejlesztési információk világnakjának nyilvánította (3038. számú határozat), hogy ezáltal felhívja a figyelmet a nyivános vélemény jelentőségére. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének véleménye szerint az információ-terjesztés előmozdítása és a nyilvános véleménykifejtés mobilizálása, különösen a fiatalok körében, hozzájárulna a meglévő problémák jobb megértéséhez.
November
November 16. – a tolerancia nemzetközi napja
Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1996-ban felszólította a tagállamokat, hogy vezessék be a tolerancia napját, az általuk 1995.11.16-án aláírt, a tolerancia elveiről szóló nyilatkozattal összhangban. A tolerancia a világ kultúrái sokszínűségének, a kifejezésmódoknak és az emberiesség formáinak tiszteletben tartását, elfogadását és megbecsülését jelenti.A toleranciát a tudás, nyitottséág, kommunikáció és vélemény-, lelkiismeret és meggyőződéscsere ösztönzi. A tolerancia a különbözőség egyensúlyát jelenti. Nem csupán erkölcsi kötelezettség, hanem egyben politikai, illetve jogi követelmény. A tolerancia olyan érték, amely lehetővé teszi a békét, és hozzájárul a háború kultúrájának a béke kultúrájával való felcserélését.
November 20. – egyetemleges gyermeknap
Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1989-ben elfogadta A gyermekek jogairól szóló egyezményt. Ez az egyetlen dokumentum, amely kizálólag és egészében a gyermekek jogaival foglalkozik. Preambuluma és tíz alapelve azt az elhatározást fejezi ki, hogy a gyermekek kiemelten érzékeny csoportot jelentenek. A gyermek külön védelmét a normális fejlődési lehetőségek biztosítása, a nevéhez és állampolgársághoz, a szociális és egészségvédelméhez, családi és társadalmi gondviseléshez és oktatáshoz való jog révén szavatolja. Megtiltja a gyermekek diszkriminációját, elrendeli a diszkrimináció, a bántalmazás, kegyetlenség és kihasználás minden fajtájától való védelmet. Az 1959-ben elfogadott Gyermekek jogairól szóló nyilatkozat tartalmazza a gyermekek rendkívüli körülményekben való védelmének alapjait. Formáslisan nem kötelező erejű, mégis olyan dokumentumnak számít, melynek elvei a A gyermekek jogairól szóló egyezmény alapjául szolgáltak.
November 21. – a televízió világnapja
A televízió, sokak szerint a XX. század második felét megbélyegző távközlési rendszer világnapja. A televízió ma is a legbefolyásosabb média. A világ háztartásainak 98 százaléka minden nap kíséri a műsort az úgynevezett kis képernyőn, amely a technika fejlődésével egyre nagyobbá válik. Hetven éves fennállása alatt a tévé a legbefolyásosabb médiává vált – akkora hatalommal bír, hogy egyes országokban, a lakosság iskolai végzettségi szintjétől függően, döntő hatással van a közvélemény kialakítására.
November 25. – a nők elleni erőszak megszűntetésének világnapja
A nők elleni erőszak megszűntetése világnapjának november 25-ét nyilvánították, és ez a nap utal a nők ellen állandóan és körülöttünk mindenhol történő erőszakra. Ez egy globális akció, amelyet a világ minden táján alakított női csoportok kezdeményeztek. Az erőszak nyilvános, és nem magánprobléma – az egész társadalom problémáját képezi. Az akció hozzájárul ahhoz, hogy a nyilvánosság tudomást szerezzen a nőket világszerte érintő dolgokról, és változásokra serkentsen a mindennapi életben való hatás kifejtése révén. A műhelymunkák, közviták, értekezletek, utcai megmozdulások a nők elleni erőszak megelőzésének és az erről való edukációnak szolgálatában állnak.
December
December 1. – az AIDS világnapja
Az AIDS elleni küzdelem világnapját az Egyesült Nemzetek vezette be 1988-ban a 43/15. számú határozattal. Ezen a napon az emberek szolidaritást vállalnak a HIV-pozitív betegekkel és családtagjaikkal. Ezen kívül, ezen a napon szem előtt kell tartani, hogy az AIDS betegek számára az év minden napjára ez a betegség üti rá a bélyegét.
December 2. – a rabszolgaság felszámolásának nemzetközi napja
A rabszolgaság felszámolásának nemzetközi napját az Egyesült Nemzetek vezette be 1949. december 2. emlékére, amikor elfogadták Az emberkereskedelmet tiltó egyezményt, 317 (IV). határozat.
December 3. – a fogyatékos emberek világnapja
A fogyatékos emberek napját a fogyatékos személyekre vonatkozó Cselekvési Világterv kapcsán tartják, melyet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1982. december 3-án fogadott el, tartják. Manapság a fogyatékos emberek világnapját világszerte megtartják, az Egyesült Nemzetek pedig eldöntötte, hogy az egész 2008-as évet az ilyen személyek foglalkoztatási lehetőségei előmozdításának szentelje. A statisztikai adatok szerint a világ lakosságának mintegy tíz százaléka fogyatékossággal él, míg hazánkban a becslések alapján számuk a nyolcszázezer és az egy millió között alakul. A fogyatéskos emberek számára esélyegyenlőséget kell biztosítani a felnövés, környezet-megközelítés, oktatás, foglalkoztatás, szociális biztonság, családtervezés területén.
December 5. – önkéntesek nemzetközi napja
Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1985-ben december 5-ét az önkéntesek nemzetközi napjának nyilvánította, annak a napnak emlékére, amikor 1970-ben létrejött a világszervezet önkénteseinek a programja. Ezen nemzetközi nap megtartásának célja az öntesességnek a nemzetközi fejlesztési mozgalomban betöltött szerepének kihangsúlyozása, az önkéntes szerepvállalás jelentőségéről kialakított tudat előmozdítása, ami egyre több embert serkent önkéntes szolgálataiknak felajánlására. Több tíz millió ember részére világszerte az önkéntesség annak az elvnek a támogatását jelenti, mely szerint: ha együtt tevékenykedünk, elérhetjük, hogy a világ jobb hellyé váljon mindannyiunk számára. Az önkéntesség erősíti az individualitást, kiépíti a szolidaritást, részvételre bátorít és a gyengéket megvédi a gazdasági, társadalmi és politikai félreszorítástól. Az önkéntesség minden olyan stratégia fontos összetevő része, melynek célja a szegénység csökkentése, a fenntartható fejlődés, az egészség, az elemi csapásoktól való védelem, a társadalmi felzárkózás, és különösképpen a társadalmi kizárólagosság és diszkrimináció felszámolása.
December 10. decembar – az emberi jogok napja
Az emberi jogok korszerű nemzetközi szabályozása az Egyesült Nemzetek alapokmányának meghozatalával kezdődött 1945-ben. Az alapokmányban az Egyesült Nemzetek globális céljai egyikének az államok közötti együttműködés szükségességét jelöli és fogalmazza meg, „a gazdasági, szociális, kulturális vagy emberbaráti jellegű nemzetközi feladatok megoldása, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok mindenki részére, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül történő tiszteletbentartásának előmozdítása és támogatása érdekében“ (az alapokmány első szakasza). Az Egyesült Nemzetek minden tagja az alapokmánnyal egyéni és együttes akciók megtételére kötelezi magát, hogy feltételeket teremtsen a népek egyenjogúságának és önrendelkezésének elvein alapuló, a népek közötti békeszerető és baráti kapcsolatok kialakításához szükséges stabilitás és jólét megteremtése érdekében.
December 18. – a migránsok világnapja
A Nemzetközi Migrációs Szervezet felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítséget és védelmet nyújtson a migránsok ezrei számára, akik évről évre a kíméletlen embercsempészek áldozatai, és sehogyan sem tudnak hazatérni. Ezért a Nemzetközi Migrációs Szervezet felszólította kormányokat, készítsenek a migránsok ideiglenes tartózkodására vonatkozó programokat, amelyek a migránsok számára lehetővé tennék az országba való belépést és az ideiglenes legális munkavállalást.