Az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény szabályozza
("A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye", 120/2004, 54/2007, 104/2009 és 36/2010 szám)
I. ALAPRENDELKEZÉSEK
A törvény tárgya
1. szakasz
E törvény a nyilvánosság információhoz fűződő érdekeinek érvényesítése és védelme, valamint a szabad demokratikus rendszer és a nyitott társadalom megvalósulása érdekében a hatóság rendelkezésére álló közérdekű információkhoz való hozzáférés jogát szabályozza.
A hatóság rendelkezére álló közérdekű információkhoz való hozzáférés jogának az érvényesítése érdekében e törvény létrehozza a közérdekű információk biztosának mint önálló, munkavégzésében független állami szervnek az intézményét (a továbbiakban: biztos).
Közérdekű információ
2. szakasz
E törvény értelmében közérdekű az a hatóság rendelkezésére álló információ, amely a hatóság munkája közben vagy azzal kapcsolatban keletkezett; dokumentum tartalmazza, és olyasmire vonatkozik, amiről a nyilvánosságnak indokolt érdeke, hogy tudomást szerezzen.
Ahhoz, hogy valamely információ közérdekűnek számítson, lényegtelen az információ forrása (hatóság, más szerv vagy személy), az információt tartalmazó dokumentumot magában foglaló információhordozó mibenléte (papír, szalag, film, elektronikus médium stb.), az információ létrejöttének ideje, az információról való tudomásszerzés módja, de az információ többi hasonló tulajdonsága is.
Hatóság
3. szakasz
E törvény értelmében a hatóság:
- állami szerv, területi önkormányzati szerv, helyi önkormányzati szerv, közhatalmi jogosítvánnyal felruházott szervezet (a továbbiakban: állami szerv);
- állami szerv alapította vagy teljes egészében, illetve túlnyomó részben finanszírozta jogi személy.
Az indokolt érdek jogi feltételei
4. szakasz
Úgy tekintendő, hogy a nyilvánosság 2. szakasz szerinti tudomásszerzési érdeke mindenképpen indokolt, ha a hatóság rendelkezésére álló információ a lakosság és a környezet veszélyeztetésére, illetve egészségének védelmére vonatkozik, ha pedig a hatóság rendelkezésére álló egyéb információról van szó, a nyilvánosság 2. szakasz szerinti tudomásszerzési érdeke mindaddig indokoltnak tekintendő, míg a hatóság ennek ellenkezőjét nem bizonyítja.
A közérdekű információkhoz való hozzáférés jogának a tartalma
5. szakasz
Mindenkinek jogában áll, hogy értesüljön arról, rendelkezik-e a hatóság bizonyos közérdekű információval, és hogy az számára egyébként hozzáférhető-e.
Mindenkinek joga van arra, hogy a közérdekű információ hozzáférhetővé váljon számára, azaz hogy lehetővé tegyék számára a közérdekű információt tartalmazó dokumentumba való betekintést, a dokumentum másolatára való jogot, valamint azt a jogot, hogy kérésére a dokumentum másolatát postán, faxon, elektronikus postán vagy más módon megküldjék neki.
Az egyenlőség elve
6. szakasz
Az e törvényből eredő jogok mindenkit egyenlő feltételekkel, állampolgárságra, állandó vagy ideiglenes tartózkodási helyre, illetve székhelyre vagy valamely személyes tulajdonságra: faji, vallási, nemzeti és etnikai hovatartozásra, nemre stb. való tekintet nélkül megilletnek.
Az újságírók és a tájékoztatási eszközök megkülönböztetésének a tilalma
7. szakasz
Ha többen nyújtanak be kérelmet, a hatóság nem részesíthet egyetlen újságírót vagy tájékoztatási eszközt sem előnyben úgy, hogy csak valakinek teszi lehetővé, vagy valakinek előbb teszi lehetővé a közérdekű információkhoz való hozzáférés jogát, mint másoknak.
A jogok korlátozása
8. szakasz
Az e törvényből eredő jogok csak kivételesen és csak e törvény értelmében korlátozhatók, ha erre a demokratikus társadalomban azért van szükség, hogy az alkotmányon vagy törvényen alapuló fontosabb érdek súlyosabb sérelmét el lehessen kerülni.
E törvény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az a törvény által elismert valamely jog megszűnéséhez vagy annál nagyobb mértékben való korlátozásához vezessen, mint ahogy azt az 1. bekezdés előírja.
II. A KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓKHOZ VALÓ SZABAD HOZZÁFÉRÉS KIZÁRÁSA ÉS KORLÁTOZÁSA
Az élet, az egészség, a biztonság, az igazságszolgáltatás, a honvédelem, a nemzet- és közbiztonság, az ország gazdasági jóléte és a titok
9. szakasz
A hatóság abban az esetben nem teszi lehetővé a kérelmező számára a közérdekű információkhoz való hozzáférést, ha azzal:
- valamely személy életét, egészségét, biztonságát vagy más fontos javát veszélyeztetné;
- veszélyeztetné, gátolná vagy megnehezítené valamely bűncselekmény elkövetésének megakadályozását vagy felderítését, a bűncselekmény miatti vádemelést, az előzetes büntetőeljárás folytatását, a bírósági eljárás folytatását, az ítélet vagy más büntetés végrehajtását, illetve más jogi eljárást, vagy a tisztességes peres eljárást és igazságos ítélkezést;
- komolyan veszélyeztetné az ország védelmét, a nemzet- vagy közbiztonságot, illetve a nemzetközi kapcsolatokat;
- lényegesen csökkentené az állam képességét, hogy irányítsa az ország gazdasági folyamatait, vagy jelentősen megnehezítené az indokolt gazdasági érdekek megvalósítását;
- hozzáférhetővé tenne jogszabály vagy a törvényen alapuló hivatalos aktus által állami, hivatali, üzleti vagy más titokként kijelölt, illetve csak a személyek bizonyos köre számára hozzáférhető információt vagy dokumentumot, és ennek a kiadása a törvényileg védett, az információhoz való hozzáférés érdekénél magasabb érdekek szempontjából súlyosabb jogi vagy más következményeket vonna maga után.
A hatóság birtokában lévő, a nyilvánosság számára már hozzáférhető közérdekű információ
10. szakasz
A hatóság nem köteles a kérelmező számára lehetővé tenni a közérdekű információhoz való hozzáférést, ha olyan információról van szó, amely az országban vagy az interneten már megjelent és hozzáférhető.
Az 1. bekezdés szerinti esetben a hatóság a kérelemre adott válaszában utal az információt közzétevő információhordozóra (a hivatalos közlöny száma, a publikáció elnevezése stb.), megjelenésének helyére és idejére, kivéve ha az általánosan ismert.
A megjelent információ vitatása a hatóság által
11. szakasz
Ha a hatóság vitatja a megjelent közérdekű információ hitelességét vagy teljességét, közli a hiteles és teljes információt, illetve lehetővé teszi a betekintést abba a dokumentumba, amely a hiteles és teljes információt tartalmazza, kivéve a 9. és 14. szakaszban foglalt eseteket.
Az információk elkülönítése
12. szakasz
Ha a közérdekű információ elkülöníthető a dokumentumban lévő többi olyan információtól, amelybe a hatóság nem köteles a kérelmezőnek betekintést engedélyezni, a hatóság lehetővé teszi a kérelmezőnek a dokumentum azon részébe való betekintést, amely az elkülönített információt tartalmazza.
A közérdekű információkhoz való szabad hozzáféréssel való visszaélés
13. szakasz
A hatóság nem teszi lehetővé a kérelmezőnek a közérdekű információkhoz való hozzáférés jogának az érvényesítését, ha a kérelmező visszaél a közérdekű információkhoz való hozzáférés jogával, különösen ha kérelme értelmetlen, túl gyakori, ha ugyanazokat vagy a már megadott információkat kéri, vagy ha túl sok információt kér.
Magántitok és más személyiségi jogok
14. szakasz
A hatóság nem engedélyezi a közérdekű információkhoz való hozzáférés jogának az érvényesítését, ha ezzel megsértené annak a személynek, akire a kért információ vonatkozik, a magánéletre, a tekintélyre vagy egyébre való jogát, kivéve ha:
- ez a személy erre engedélyt adott;
- közismert személyről, közérdekű jelenségről vagy eseményről, különösen ha állami és politikai tisztségviselőről van szó, és ha az információ az illető személy által betöltött tisztség szempontjából fontos;
- olyan személyről van szó, aki – különösen magánéleti – magatartásával okot szolgáltat az információ kérésére.
III. HATÓSÁGI ELJÁRÁS
Értesítési, betekintési, másolatkiadási és utalási kérelem
15. szakasz
A kérelmező a hatósághoz írásbeli kérelmet nyújt be a közérdekű információkhoz való hozzáférés jogának az érvényesítése érdekében (a továbbiakban: kérelem).
A kérelemnek tartalmaznia kell a hatóság nevét, a kérelmező vezeték- és utónevét, címét, valamint a kért információ minél pontosabb leírását.
A kérelem tartalmazhat egyéb olyan adatokat is, amelyek megkönnyítik a kért információ megtalálását.
A kérelmező nem köteles megindokolni kérelmét.
Ha a kérelem nem tartalmazza a 2. bekezdésben lévő adatokat, vagy nem szabályszerű, a meghatalmazott hatósági személy köteles díjmentesen felvilágosítani a kérelmezőt a hiányosságok elhárításának módjáról, illetve utasítást küldeni neki a kérelem kiegészítésére.
Ha a kérelmező a megszabott határidőn belül, illetve az utasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem hárítja el a hiányosságokat, a hiányosságok pedig olyanok, hogy a kérelem alapján nem lehet eljárni, a hatóság záróhatározattal elveti a kérelmet szabálytalansága miatt.
A hatóság szóbeli, jegyzőkönyvbe mondott kérelem alapján is köteles lehetővé tenni az információkhoz való hozzáférést, miután az ilyen kérést külön nyilvántartásba veszi, és az írásban beadott kérelemre vonatkozó határidőket alkalmazza rá.
A hatóság űrlapot írhat elő a kérelem benyújtására, de köteles elbírálni azt a kérelmet is, amelyet nem ilyen űrlapon nyújtottak be.
A kérelem elbírálása
16. szakasz
A hatóság köteles haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem átvételétől számított 15 napon belül értesíteni a kérelmezőt arról, hogy a kért információ a birtokában van-e, lehetővé tenni számára az információt tartalmazó dokumentumba való betekintést, illetve kiadni vagy elküldeni neki a dokumentum másolatát. Az információ megküldésének napja az a nap, amelyen a dokumentummásolat elhagyja annak a hatóságnak az iktatóját, amelytől az információt kérték.
Ha a kérelem olyan információra vonatkozik, amelyről indokoltan feltételezhető, hogy valamely személy életének vagy szabadságának a védelme, illetve a lakosság vagy a környezet egészségnek a veszélyeztetése vagy védelme szempontjából fontos, a hatóság a kérelem átvételétől számított 48 órán belül köteles értesíteni a kérelmezőt a kért információ birtoklásáról, lehetővé tenni számára a kért információt tartalmazó dokumentumba való betekintést, illetve kiadni neki a dokumentum másolatát.
Ha a hatóság az 1. bekezdésben említett határidőn belül indokolt okokból nem értesítheti a kérelmezőt az információ birtoklásáról, nem teheti számára lehetővé a betekintést a kért információt tartalmazó dokumentumba, illetve nem adhatja ki vagy nem küldheti meg neki a dokumentum másolatát, erről köteles azonnal értesíteni a kérelmezőt, és utólagos határidőt megjelölni, amely nem lehet hosszabb a kérelem átvételétől számított 40 napnál, s amely alatt értesíteni fogja a kérelmezőt az információ birtoklásáról, lehetővé teszi számára a kért információt tartalmazó dokumentumba való betekintést, illetve kiadja vagy megküldi neki annak a másolatát.
Ha a hatóság a kérelemre határidőben nem válaszol, a kérelmező fellebbezést nyújthat be a biztoshoz, kivéve az e törvényben meghatározott eseteket.
Ha a hatóság arról értesíti a kérelmezőt, hogy lehetővé teszi számára a dokumentumba való betekintést, illetve kiadja neki annak másolatát, köteles közölni a betekintés időpontját, helyét és módját, illetve a másolatkészítés költségeit; abban az esetben viszont, ha nem rendelkezik a másolat elkészítéséhez szükséges műszaki eszközökkel, értesíti a kérelmezőt, hogy a saját felszerelésével maga készíthet másolatot.
A kért információt tartalmazó dokumentumba való betekintés a hatóság hivatalos helyiségeiben történik.
A kérelmező indokolt okokból kérheti, hogy a kért információt tartalmazó dokumentumba való betekintésre az információval rendelkező hatóság által kijelölt időtől eltérő időben kerüljön sor.
Ha a személy kísérő nélkül nem tud a kért információt tartalmazó dokumentumba betekinteni, lehetővé kell tenni neki, hogy ezt kísérő segítségével tegye meg.
Ha a hatóság eleget tesz a kérelemnek, erről nem hoz külön határozatot, hanem hivatalos jegyzetet készít.
Ha a hatóság elutasítja, hogy egészében vagy részben értesítse a kérelmezőt az információ birtoklásáról, hogy lehetővé tegye a kért információt tartalmazó dokumentumba való betekintést, hogy kiadja vagy elküldje a doklumentum másolatát, köteles határozatot hozni az elutasításról, és ezt a határozatot írásban megindokolni, valamint utalni azokra a jogi eszközökre, amelyekkel a kérelmező a határozat ellen élhet.
Térítés
17. szakasz
A kért információt tartalmazó dokumentumba való betekintés ingyenes.
A kért információt tartalmazó dokumentum másolatát a kérelmező akkor kaphatja meg, ha megtéríti a másolat elkészítésének költségeit, utalvány esetén pedig annak a költségeit.
Az előző bekezdésben említett költségek elszámolásához a költségjegyzéket a kormány határozza meg.
A 2. bekezdésben levő térítés alól mentesülnek az újságírók, ha a dokumentum másolatát a hivatásuk végzése érdekében kérik, az emberjogi szervezetek, ha a dokumentum másolatát a szervezet céljainak a megvalósításához kérik, és azok a személyek, akik a lakosság vagy a környezet egészségének a veszélyeztetésére, illetve védelmére vonatkozó információkat kérik, kivéve a 10. szakasz 1. bekezdésében felsorolt esetekben.
A biztos figyelemmel kíséri a térítés megfizettetésének és a térítés alóli mentesítésnek a gyakorlatát, és ajánlásokkal fordul a hatóságokhoz ennek a gyakorlatnak az egységesítése céljából.
Az iratok megtekintése és a másolat készítése
18. szakasz
A kért információt tartalmazó dokumentumba való betekintés a hatóság rendelkezésére álló felszereléssel történik, kivéve ha a kérelmező követeli, hogy a betekintést a saját eszközeivel végezze el.
A hatóság a kért információt tartalmazó dokumentum másolatát olyan formában adja ki, amilyenben az információ van (fénymásolat, audio-, video-, digitális másolat stb.).
Ha a hatóságnak nincs műszaki lehetősége a dokumentum másolatának a 2. bekezdés értelmében való elkészítésére, a másolatot más formában készíti el.
Ha a hatóság a kért információt tartalmazó dokumentummal azon a nyelven rendelkezik, amelyen a kérelmet benyújtották, a kérelmező számára az ilyen nyelvű dokumentumba való betekintést köteles lehetővé tenni, illetve köteles azon a nyelven másolatot készíteni, amelyen a kérelem készült.
A kérelem továbbítása a biztoshoz
19. szakasz
Ha a hatóság nem rendelkezik a kért információt tartalmazó dokumentummal, továbbítja a kérelmet a biztoshoz, és tájékoztatja a biztost és a kérelmezőt arról, hogy ismeretei szerint kinek a birtokában van a dokumentum.
A biztos eljárása a továbbított kérelemmel
20. szakasz
A kérelem átvétele után a biztos ellenőrzi, hogy a kérelmet továbbító hatóságnak birtokában van-e a kért információt tartalmazó dokumentum.
Ha megállapítja, hogy az 1. bekezdésben említett dokumentum nincs a kérelmet továbbító hatóság birtokában, a biztos a kérelmet továbbítja ahhoz a hatósághoz, amelynek a birtokában a dokumentum van, kivéve, ha a kérelmező ezt másként kérte, és erről értesíti a kérelmezőt, vagy utasítja, hogy forduljon ahhoz a hatósághoz, amelynek a birtokában a kért információ van.
A biztos a 2. bekezdés szerinti eljárást attól függően határozza meg, hogy milyen módon érvényesíthatő hatékonyabban a közérdekű információkhoz való hozzáférés joga.
Ha a biztos továbbítja a kérelmet a 2. bekezdés szerinti hatóságnak, a 16. szakaszban előírt határidő számítása a továbbítás napjától kezdődik.
Egyéb eljárási rendelkezések
21. szakasz
A hatóság előtti eljárásban az általános közigazgatási eljárásról szóló törvénynek az első fokú eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, ha e törvény másként nem rendelkezik.
IV. A BIZTOS ELJÁRÁSA
Fellebbezési jog
22. szakasz
A kérelmező a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be a biztoshoz, ha:
- a hatóság a 16. szakasz 1. és 3. bekezdésével ellentétben elutasítja a kérelmező tájékoztatását arról, hogy rendelkezik-e a meghatározott közérdekű információval, vagy hogy az számára egyébként hozzáférhető-e, hogy betekintést tegyen lehetővé számára a kért információt tartalmazó dokumentumba, hogy kiadja vagy megküldje neki a dokumentum másolatát, vagy ha ezt nem teszi meg az előírt határidőn belül;
- a hatóság a 16. szakasz 2. bekezdésével ellentétben a megszabott határidőn belül nem válaszol a kérelemre;
- a hatóság a 17. szakasz 2. bekezdésével ellentétben olyan térítési összeg befizetésének a feltételéhez köti a kért információt tartalmazó dokumentum másolatának a kiadását, amely meghaladja a kért másolat elkészítéséhez szükséges költségeket;
- a hatóság nem a 18. szakasz 1. bekezdésében előírt módon teszi lehetővé a kért információt tartalmazó dokumentumba való betekintést;
- a hatóság a 18. szakasz 4. bekezdésében előírt módon nem teszi lehetővé a kért információt tartalmazó dokumentumba való betekintést, illetve nem adja ki a dokumentum másolatát.
A Nemzetgyűlés, a köztársasági elnök, a Szerb Köztársaság kormánya, Szerbia Legfelsőbb Bírósága, az Alkotmánybíróság és a köztársasági ügyész határozata ellen nem lehet fellebbezni.
A 2. bekezdésben említett határozat ellen közigazgatási per indítható a törvénnyel összhangban, amiről a bíróság hivatalból értesíti a biztost.
A biztos eljárása a fellebbezés alapján
23. szakasz
A biztos eljárásában az általános közigazgatási eljárásról szóló törvénynek a másodfokú szerv előtti fellebbezési eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, ha e törvény másként nem rendelkezik.
24. szakasz
A biztosnak a határozatot haladéktalanul, de legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított 30 napon belül kell meghoznia, miután a hatóságnak és szükség szerint a kérelmezőnek is lehetővé teszi, hogy írásban nyilatkozzon.
A biztos elveti a nem engedélyezett, a határidőn kívül és jogosulatlan személy által benyújtott fellebbezést.
A hatóságra hárul annak bizonyítása, hogy az e törvényben előírt kötelezettségeivel összhangban járt-e el.
A biztos döntéshozatala a munka nyilvánosságának fejlesztésével kapcsolatos intézkedésekről
25. szakasz
A biztos bejelentés alapján vagy hivatalból határozatot hozhat, amellyel megállapítja, hogy a hatóság, a 22. szakasz 2. bekezdésében felsorolt szerveket kivéve, nem teljesítette a törvényben előírt kötelezettségét, és intézkedéseket rendelhet el azok teljesítésére, miután lehetővé tette a hatóság számára, hogy írásban nyilatkozzon.
Az 1. bekezdés szerint nem nyújtható be bejelentés, ha a törvény előirányozza a fellebbezési jogot.
Ténymegállapítás a biztos által
26. szakasz
A biztos ténymegállapítási műveleteket végez a 24. és 25. szakaszben előírt határozat meghozatala érdekében.
Az 1. bekezdésben említett ténymegállapítás érdekében lehetővé kell tenni a biztos számára, hogy betekintsen minden olyan információhordozóba, amelyekre e törvény alkalmazása vonatkozik.
A biztos határozata elleni jogorvoslat
27. szakasz
A biztos határozata ellen közigazgatási per indítható.
A közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés jogának érvényesítésével kapcsolatos közigazgatási pert sürgősségi eljárással folytatják le.
A határozat és a záróhatározat kötelező érvénye
28. szakasz
A biztos határozatai kötelező érvényűek, véglegesek és végrehajthatók.
A biztos határozatának adminisztratív végrehajtása során a biztos kényszerrel (kényszerintézkedéssel, illetve pénzbírsággal) él, az általános közigazgatási eljárást szabályozó törvénnyel összhangban.
A biztos határozata adminisztratív végrehajtásának eljárásában a végrehajtásra vonatkozóan panasz nem nyújtható be.
Ha a biztos határozatát a jelen szakasz 2. bekezdésében említett módon nem hajthatja végre, kérésére a Kormány segítséget nyújt a határozat adminisztratív végrehajtásának eljárásában – a hatáskörébe tartozó intézkedések alkalmazásával, illetve a biztos határozata közvetlen kényszerrel történő végrehajtásának biztosításával.
V. A BIZTOS MEGVÁLASZTÁSA, JOGÁLLÁSA ÉS FELADATKÖRE
A biztos székhelye
29. szakasz
A biztos székhelye Belgrádban van.
Megválasztása
30. szakasz
A biztost a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlése (a továbbiakban: Nemzetgyűlés) valamennyi népképviselő szavazattöbbségével, választja meg a Nemzetgyűlés tájékoztatási bizottságának a javaslatára.
Biztos csak az emberi jogok védelmének és fejlesztésének tekintélyes szakértője lehet.
A biztos olyan személy lehet, aki az állami szervben való munkavégzés feltételeinek megfelel, jogi egyetemet végzett, és legalább tízéves gyakorlattal rendelkezik.
A biztos nem lehet olyan személy, aki más állami szervben vagy politikai pártban tisztséget lát el, illetve munkaviszonyban van.
A biztos mandátuma hét évre szól.
Ugyanaz a személy legfeljebb két alkalommal választható meg biztosnak.
A mandátum megszűnése
31. szakasz
A biztos tisztsége megbízatási időtartamának leteltével, személyes kérelmére, ha hatvanötödik életévét betöltötte és felmentéssel szűnik meg.
A biztos tisztségének megszűnéséről szóló határozatot a Nemzetgyűlés hozza meg valamennyi népképviselő szavazattöbbségével.
A biztost fel kell menteni tisztségéből, ha bűncselekmény elkövetése miatt börtönbüntetésre ítélik, ha tartósan elveszíti munkaképességét, ha valamilyen más állami szervben vagy politikai pártban tisztséget vagy munkát vállal, ha elveszíti Szerb köztársasági állampolgárságát vagy ha munkáját szakszerűtlenül és lelkiismeretlenül végzi.
A biztos felmentésére irányuló eljárás a népképviselők egyharmadának a kezdeményezésére indul meg.
Azt, hogy fennállnak-e a felmentés okai, a Nemzetgyűlés tájékoztatási bizottsága állapítja meg, és erről értesíti a Nemzetgyűlést.
A Nemzetgyűlés tájékoztatási bizottsága értesíti a Nemzetgyűlést a biztosnak a tisztsége megszűnésére irányuló kérelméről, valamint a tisztség megszűnésével járó életkor betöltéséről is.
Ha a Nemzetgyűlés 60 napon belül nem dönt a tisztség megszűnésére irányuló kérelemről, úgy tekintendő, hogy ennek a határidőnek a lejártával a biztos tisztsége megszűnt.
Egyéb esetekben a biztos tisztsége azon a napon szűnik meg, amelyet a Nemzetgyűlés határozatában kijelöl.
A biztos jogállása
32. szakasz
A biztos feladatkörének ellátásában önálló és független.
Feladatkörének ellátásában a biztos nem kérheti és nem fogadhatja el az állami szervek és más személyek rendeleteit és utasításait.
A biztos a Legfelsőbb Bíróság bírájának a fizetésével egyenlő fizetésre jogosult, valamint a törvénnyel összhangban a munka alapján járó egyéb jogok is megilletik, továbbá joga van a feladatköre ellátásával járó költségek megtérítésére.
A biztos nem vonható felelősségre a feladatköre ellátása során kifejtett véleményéért vagy javaslatáért, és a Nemzetgyűlés engedélye nélkül nem helyezhető előzetes letartóztatásba a feladatköre ellátása közben elkövetett bűncselekmény miatt indított eljárás során.
A biztos helyettese
33. szakasz
A biztosnak van helyettese, akit a biztos javaslatára a Nemzetgyűlés valamennyi népképviselő szavazattöbbségével, választ meg.
A biztos olyan személyt javasol helyettesének, aki megfelel az állami szervben való munkavégzés feltételeinek.
A biztos helyettesének a mandátuma hét évre szól.
Ugyanaz a személy legfeljebb két alkalommal választható meg a biztos helyettesének.
A biztos helyettese a biztosi tisztséget a biztos távollétében, elhalálozása esetén, mandátumának letelte után, felmentése esetén vagy akkor látja el, ha a biztos ideiglenesen vagy tartósan nem láthatja el tisztségét.
A biztos helyettesének a mandátuma a biztosi mandátum megszűnésére előírt módon szűnik meg.
A biztos helyettesének a felmentésére irányuló eljárás a biztos kezdeményezésére is megindulhat.
A biztos szakszolgálata
34. szakasz
A biztosnak szakszolgálata van, amely feladatköre ellátásában segíti őt.
A biztos aktussal szabályozza a szakszolgálat működését; az aktust a Nemzetgyűlés hagyja jóvá. A biztos önállóan, a törvénnyel összhangban, feladatkörének hivatásszerű és hatékony ellátásától vezérelve dönt a szakszolgálati munkaviszonyba való felvételről.
A szakszolgálat dolgozóira értelemszerűen az @¡llami szervek dolgozóira vonatkozó jogszabályok alkalmazandók.
A biztos és a szakszolgálat működéséhez szükséges p@©nzeszközöket a Szerb Köztársaság költségvetése biztosítja.
A biztos feladatköre
35. szakasz
A biztos:
- figyelemmel kíséri az e törvényben előírt kötelezettségeknek a hatóságok általi tiszteletben tartását, és erről beszámol a nyilvánosságnak és a Nemzetgyűlésnek;
- a közérdekű információkhoz való hozzáférés jogának az érvényesítése és előmozdítása érdekében jogszabályok alkotását vagy módosítását kezdeményezi;
- intézkedéseket javasol a hatóságoknak az e törvénnyel szabályozott munkájuk fejlesztése érdekében;
- intézkedéseket tesz az állami szervek dolgozóinak a képzése, a közérdekű információkhoz való hozzáférés jogából eredő kötelezettségeik megismerése és a törvény hatékony alkalmazása érdekében;
- dönt a hatóságoknak az e törvénnyel szabályozott jogokat megsértő határozatai elleni fellebbezések ügyében;
- tájékoztatja a nyilvánosságot e törvény tartalmáról, valamint a törvénnyel szabályozott jogokról;
- az e törvénnyel meghatározott egyéb feladatokat is ellátja.
A biztos eljárást indíthat a törvények és egyéb általános aktusok alkotmányosságának és törvényességének elbírálására.
Beszámolók
36. szakasz
A biztos a költségvetési év befejeztétől számított három hónapon belül éves beszámolót terjeszt a Nemzetgyűlés elé a hatóságoknak az e törvény alkalmazásával kapcsolatos munkájáról, valamint saját munkájáról és költségeiről.
Ha a biztos úgy értékeli, hogy szükség van rá, az 1. bekezdésben említett beszámolón kívül más beszámolókat is terjeszthet a Nemzetgyűlés elé.
VI. A HATÓSÁG MUNKÁJA NYILVÁNOSSÁGÁNAK A FEJLESZTÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK
A jogérvényesítési kézikönyv
37. szakasz
A biztos szerb nyelven és a törvény szerint hivatalos használatban lévő nyelveken haladéktalanul kiadja, majd naprakészen tartja az e törvénnyel szabályozott jogok hatékony érvényesítéséhez gyakorlati útmutatásokat tartalmazó kézikönyvet.
Az 1. bekezdés szerinti kézikönyvben külön fel kell sorolni a közérdekű információkhoz való hozzáférés jogának a tartalmát és terjedelmét, valamint e jog érvényesítési módját.
A biztos a sajtó, az elektronikus médiumok, az internet és nyilvános tribünök által, valamint egyéb módon köteles ismertetni a nyilvánossággal az 1. bekezdés szerinti kézikönyv tartamát.
Meghatalmazott hatósági személy
38. szakasz
A hatóság meghatalmaz egy vagy több hivatalos személyt (a továbbiakban: meghatalmazott személy) a közérdekű információkhoz való hozzáférés iránti kérelmek alapján való eljárásra.
A meghatalmazott személy:
- átveszi a kérelmet, értesíti a kérelmezőt az információ birtoklásáról, és biztosítja számára a kért információt tartalmazó dokumentumba való betekintést, illetve megfelelő módon elküldi neki az információt, határozattal elutasítja a kérelmet, megfelelő segítséget nyújt a kérelmezőknek az e törvényben meghatározott jogaik érvényesítéséhez;
- intézkedéseket tesz az információhordozók kezelésével, karbantartásával, tárolásával és őrzésével kapcsolatos gyakorlat fejlesztésére.
Ha az 1. bekezdés szerint nincs kijelölve meghatalmazott személy, a kérelmekkel való eljárás a hatóság vezetőjének a feladatkörébe tartozik.
A tájékoztató kötelező publikálása
39. szakasz
Az állami szerv évente legalább egyszer tájékoztatót készít a munkájával kapcsolatos alapvető adatokról, amely különösen a következőket tartalmazza:
- feladatkörének, kötelezettségeinek és szervezeti felépítésének a leírását;
- a költségvetésére és munkaeszközeire vonatkozó adatokat;
- az érdekelt személyek számára végzett közvetlen szolgáltatásai fajtáinak az adatait;
- a kérelem, illetve az állami szerv határozata, cselekménye vagy mulasztása miatti fellebbezés benyújtásának az eljárását;
- az érdekelt személyek kérelmeinek, fellebbezéseinek és egyéb közvetlen intézkedéseinek, továbbá az állami szerv érdekelt személyek kérelmeivel, fellebbezéseivel és egyéb közvetlen intézkedéseivel kapcsolatos határozatainak és válaszainak az áttekintését;
- az információhordozók őrzésének módjára és helyére, az általa birtokolt információk fajtájára, a megtekinthető információk fajtájára, valamint a kérelem benyújtásának a módjára vonatkozó adatokat;
- az állami szerv vezetőinek nevét, feladatkörüknek, kötelezettségeiknek, döntéshozatali eljárásaiknak a leírását;
- az állami szervnek a munkája nyilvánosságával kapcsolatos szabályait és határozatait (munkaidő, cím, telefonszám/ok, azonosító megjelölés, a fogyatékos személyek számára való hozzáférhetőség, az üléseken való részvétel, hang- és képfelvétel készítésének engedélyezettsége stb.), valamint e határozatok hiteles értelmezését;
- az állami szerv munkája nyilvánosságának a kizárására vagy korlátozására vonatkozó szabályokat és határozatokat, indoklásukat.
Az állami szerv díjmentesen lehetővé teszi az érdekelt személy számára a tájékoztatóba való betekintést, illetve a szükséges költségtérítés ellenében átadja neki a tájékoztató egy példányát.
Utasítás a tájékoztató publikálásához
40. szakasz
A biztos utasítást ad a 39. szakaszban említett tájékoztató megjelentetéséhez, és kérésére tanácsokat ad az állami szervnek a tájékoztatópublikálási kötelezettség szabályos, teljes és idejében való teljesítése érdekében.
Az információhordozók karbantartása
41. szakasz
A hatóság oly módon tartja karban az információhordozókat, hogy e törvénnyel összhangban lehetővé váljon a közérdekű információkhoz való hozzáférés jogának az érvényesítése.
A foglalkoztatottak képzése
42. szakasz
E törvény hatékony alkalmazása érdekében az állami szerv képzésben részesíti a foglalkoztatottakat, és ismerteti velük az e törvényből eredő jogokkal kapcsolatos kötelezettségeiket.
A foglalkoztatottaknak az 1. bekezdésben említett képzése különösen a következőket foglalja magában: a közérdekű információkhoz való hozzáférés jogának a tartalmát, keretét és jelentőségét, a jogérvényesítési eljárást, az információhordozók kezelését, karbantartását és őrzését, valamint azoknak az adatoknak a fajtáit, amelyeket az állami szerv köteles közzétenni.
Jelentés a biztosnak
43. szakasz
Az állami szerv meghatalmazott személye évente jelentést tesz a biztosnak a szerv által a törvény alkalmazása céljából végzett cselekményekről, s a következő adatokat közli:
- az átvett, a teljes egészükben vagy részben teljesített, valamint az elvetett és elutasított kérelmek számát;
- az elvetett és elutasított kérelmek ellen benyújtott fellebbezések számát és tartalmát;
- a közérdekű információkhoz való hozzáférés jogának az érvényesítésével kapcsolatban megfizettetett térítések összegét;
- a tájékoztató kötelező megjelentetésével kapcsolatos intézkedéseket;
- az információhordozók karbantartásával kapcsolatos intézkedéseket;
- a foglalkoztatottak képzésével kapcsolatos intézkedéseket.
VII. KÁRTÉRÍTÉS
44. szakasz
A hatóság felelős a keletkezett kárért, ha a tájékoztatási eszköz azért nem tehette közzé az információt, mert indokolatlanul megvonta vagy korlátozta a közérdekű információkhoz való hozzáférés 5. szakasz szerinti jogát, vagy ha az újságíró vagy a t@¡jékoztatási eszköz a 7. szakasszal ellentétben kedvezőbb helyzetbe került.
VIII. ELLENŐRZÉS
45. szakasz
E törvény végrehajtását a tájékoztatási ügyekben illetékes minisztérium ellenőrzi.
IX. BÜNTETŐ RENDELKEZÉSEK
46. szakasz
Szabálysértés miatt 5000-től 50 000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel sújtandó a meghatalmazott hatósági személy, aki:
- az egyenlőség elvével (6. szakasz) ellentétben jár el;
- az újságíró³³³³k vagy a tájékoztatási eszközök között megkülönböztetést alkalmaz (7. szakasz);
- nem utal az információhordozóra és arra, hogy a kért információ mikor és hol jelent meg (10. szakasz 2. bekezdés);
- nem közli a hiteles és teljes információt, illetve nem teszi lehetővé a hiteles és teljes információt tartalmazó dokumentumba való betekintést (11. szakasz);
- a kérelmező számára nem teszi lehetővé az átadott kérelem nyelvén készült dokumentumba való betekintést, és a dokumentum másolatát nem ezen a nyelven készíti el (18. szakasz 4. bekezdés);
- elutasítja a kérelem átvételét, nem értesíti a kérelmezőt az információ birtoklásáról, vagy nem biztosítja a kért információt tartalmazó dokumentumba való betekintést, illetve megfelelő módon nem küldi meg a dokumentum másolatát, nem hoz határozatot a kérelem elutasításáról, és elutasítja a kérelmezők jogérvényesítéséhez szükséges segítségnyújtást (38. szakasz 2. bekezdés 1. pont).
47. szakasz
Szabálysértés miatt 5000-től 50 000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtandó az állami szerv meghatalmazott személye, ha az állami szerv elmulasztja a munkájával kapcsolatban előírt adatokat tartalmazó tájékoztató elkészítését (39. szakasz).
48. szakasz
Szabálysértés miatt 5000-től 50 000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtandó az állami szerv meghatalmazott személye, ha elmulasztja benyújtani a biztosnak az éves jelentést az állami szervnek az e törvény alkalmazása érdekében végzett munkájáról (43. szakasz).
X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
49. szakasz
A hatóság a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül kinevezi azokat a meghatalmazott személyeket, akik a közérdekű információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos ügyekben döntenek.
A Nemzetgyűlés a törvény hatálybalépésétől számított 45 napon belül megválasztja a biztost.
50. szakasz
E törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.
A közérdekű információkhoz való hozzáférésről szóló törvény kiegészítésére vonatkozó törvény önálló szakaszai.
(Az SZK Hiv. Közlönye, 54/2007. szám)
5. szakasz
Ha ugyanazt a személyt ismét megválasztják biztosnak vagy biztos helyettesnek mielőtt a megbízatási ideje lejár, megbízatási ideje az első megválasztásától számított hét év letelte után lejár és még egyszer megválasztható.
6. szakasz
Ez a törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételének napján lép hatályba.
A közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvényt módosító és kiegészítő törvény önálló szakaszai
(Az SZK Hiv. Közlönye, 104/2009. szám)
16. szakasz
A Szerb Nemzetgyűlés Törvényalkotási Bizottsága felhatalmazást kap, hogy megállapítsa A közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény egységes szerkezetbe foglalt szövegét.
17. szakasz
A jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételétől számított nyolcadik napon lép hatályba.